Közös advent és Misztrál-koncert Beregszászban

Kisebbségi jogokról és azok biztosításáról számoltak be Kijevben a kárpátaljai magyarság képviselői

Szerző: | 2021.07.09., 09:11 | Nézőpont

Az Európa Tanács küldöttségével találkoztak Kijevben a kárpátaljai magyarság képviselői 2021. július 7-én. A delegáció tagjai Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója, Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása igazgatója és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke voltak.

A tanácskozásról Csernicskó István rektor nyilatkozott.

Az Európa Tanács küldöttségével való találkozásunk témája a kisebbségvédelem és a kisebbségi nyelvhasználati jogok biztosítása volt. Ukrajna 2003-ban ratifikálta a „Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről” című kisebbségvédelmi dokumentumot, mely bizonyos kötelezettségeket ír elő az állam számára, és több területen biztosítja a kisebbségi nyelvek használatát. Ilyen például az oktatás, a média, az igazságszolgáltatás, az államigazgatás, a kulturális élet – csak hogy a legfontosabbakat említsük.

Ukrajna a nemzetközi egyezmény betartása mellett kötelezettséget vállalt arra, hogy háromévenként beszámol az Európa Tanácsnak a dokumentumban foglaltak teljesítéséről.

Az Ukrajna által az Európa Tanácshoz küldött legutóbbi beszámolóhoz készítettünk egy úgynevezett árnyékjelentést,, melyben megfogalmaztuk saját tapasztalatainkat az egyezmény betartásával kapcsolatban. Véleményünk szerintünk ugyanis Ukrajna nem tartja be a saját kötelezettségvállalásait. A kisebbségi nyelvek védelme tekintetében a kijevi kormányzat jogszűkítő intézkedéseket vezetett be, több olyan törvényt és dokumentumot fogadott el, amelyek a mi kisebbségi jogainkat és a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó jogokat szűkítik.

A tegnapi találkozó célja az volt, hogy az Európa Tanács monitoring missziója a helyszínen tájékozódjon a karta kötelezettségeinek teljesítéséről. Az ukrán állam képviselőivel való találkozáson kívül személyesen hallgatták meg a kisebbség képviselőinek véleményét is.

Az állam képviselői beszámoltak arról, hogy Ukrajna tulajdonképpen minden területen jól teljesít, minden jogot biztosít. Ehhez mi elmondtuk saját tapasztalatainkat. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 2017-es oktatási törvény hogyan szűkíti jogainkat; hogy a 2020-ban elfogadott általános és középfokú oktatásról szóló törvény megerősíti mindazt, amit a 2017-es oktatási törvény tartalmaz; hogy a 2019-ben elfogadott államnyelvi törvény hatással van a mi hétköznapjainkra; hogy a mai napig nem készült el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvény, amelyben azt ígérte az ukrán állam, hogy rendezi majd jogainkat.

A kisebbségeket érintő törvénytervezet ugyan elkészült, de törvény még mindig nem létezik. Viszont a tervezet sem kielégítő számunkra, mert számos olyan pontot tartalmaz, ami a jelenlegi helyzetünkhöz képest is ront a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségein.

Beszámoltunk továbbá a küldöttségnek arról, hogy a 2012-es nyelvtörvény eltörlése bizonytalanságot teremtett; hogy az államnyelvvédelmi biztos és hivatala időnként még a saját hatáskörén túllépve is kényszeríteni akarja a kárpátaljai magyar közösség képviselőit arra, hogy államnyelven beszéljenek. Például az államnyelvvédelmi biztosnál feljelentették a Rákóczi-főiskolát magyar nyelvű facebook-oldala miatt, holott hivatalos facebook-oldala nincs az intézménynek. De említhetjük azt az esetet is, amikor egy magyar iskolát azért jelentettek fel, mert magyar nyelven tartotta a karácsonyi műsorát, vagy az aknaszlatinai iskolaigazgatót azért, mert magyarul nyilatkozott az Ungvári TV21 magyar nyelvű adásának, és sorolhatnánk még. A fentebb említett és számos egyéb esetet nemcsak szóban, de írásban is a bizottság elé tártuk bizonyítékként, hogy az ukrán állam hogyan nem tartja be a kisebbségi nyelvek támogatására tett ajánlásokat.

Milyen eredménnyel zárult a találkozás?

Az Európa Tanács küldöttsége készít egy jelentést az itt hallott és látott adatokból. Jelentésüket megkapja az ukrán kormány és az Európa Tanács, mely majd egy vitát követően javaslatokat fogalmaz meg Ukrajna felé.

Reménykedünk abban, hogy az Európa Tanács – az elmondottak és az írásban benyújtott bizonyítékok alapján – felszólítja majd Ukrajnát, hogy biztosítsa az alapvető kisebbségi jogokat. Hiszen ha ez az ország Európa felé akar integrálódni, akkor a nemzetközi normákat is be kell tartania.

Gál Adél

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This