Kiutazási korlátozások: mit ír elő a migrációs és munkaügyi jog

Nemrég nagy felháborodást keltett az az információ, miszerint a kormány csak azoknak az állampolgároknak engedélyezné a külföldi munkavállalását, amely országok kormányaival megköti az erre vonatkozó megállapodást.

Köztudott, az ukrán alkotmány mindenki számára biztosítja a munkához való jogot, amely magában foglalja a munkavégzéssel történő megélhetés biztosítását, amelyet szabadon választ vagy amit szabad akaratából vállal (43. cikkely), valamint Ukrajna területének szabad akaratából való elhagyásának jogát (33. cikkely). Ezeket a jogokat Ukrajna nemzetközi jogi kötelezettségei is tartalmazzák. A gazdasági, társadalmi és kulturális jogokról szóló Nemzetközi egyezmény 6. cikkelye előírja a munkavégzés jogát, „amely magában foglalja mindenkinek a jogát arra, hogy munkájával biztosítsa megélhetését, amelyet szabadon választ, vagy vállal”.

Milyen korlátozásokat szabnak Ukrajna jelenlegi jogszabályai az ukrán állampolgárok kiutazásával kapcsolatban és azok megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek? A választ ezekre a kérdésekre „Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályai”-ról szóló törvény 6. cikkelye tartalmazza: az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának ideiglenes korlátozásának okai: államtitkot képező információk ismerete; óvintézkedés alkalmazása, amely alapján a személynek tilos külföldre utaznia; bűncselekményért kiszabott büntetés; kötelezettségszegés bírósági határozat vagy más szervek (tisztviselők) határozata alapján, amelyek végrehajtása alá tartoznak; a Nemzeti Rendőrség adminisztratív felügyelete alatt állnak. Úgy tűnik, hogy a listán szereplő összes ok megfelel az ukrán állampolgárok külföldi utazásához való jogának korlátozására vonatkozó valamennyi követelménynek.

A világjárvány idején a polgárok biztonságáról való gondoskodás különös jelentőséggel bír, az ezzel kapcsolatos szabályokat „Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályai”-ról szóló törvény 9. cikkelye írja elő, amely kimondja, hogy az ukrán kormány rendelkezhet az állampolgárok kiutazásának különleges rendjéről abban az esetben, ha az adott külföldi országban rendkívüli helyzet áll fenn, és az ukrán hatóságok egyben figyelmeztetik polgáraikat arról, hogy ebben az esetben Ukrajna nem tudja biztosítani állampolgárai biztonságát. Az ilyen figyelmeztetés azonban nem jelent kiutazási tilalmat.

Mint láthatjuk, „Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályai”-ról szóló ukrán törvény 6. cikkelyében meghatározott korlátozások hiányában az ukrán állampolgárok bármilyen célból elhagyhatják Ukrajna területét. Természetesen a COVID-19 koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozását szolgáló korlátozási intézkedések (az ellenőrző pontok számának csökkentése az ukrán államhatár mentén, a személyforgalom szinte teljes felfüggesztése bármily nemű járművel, a határok bezárása stb.) nagy mértékben bonyolították és egyes esetekben lehetetlenné tették ezen alkotmányos jognak a gyakorlását. Ha azonban nem vesszük figyelembe a ma érvényben lévő akadályokat, akkor a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően, az ukrán állampolgár a karantén ideje alatt is elhagyhatja Ukrajna területét, dolgozhat külföldön a munkáltatójával egyeztetett feltételek alapján és nincs szüksége az ukrán kormány engedélyére

A Parlamentben 2020. április 10-én vették nyilvántartásba a 3321.számú, „A lakosság fertőző betegségek terjedése elleni védelméről” szóló törvénymódosító kormányrendelet. Egyebek mellett a dokumentum „A lakosság egészségügyi és járványügyi jólétének biztosításáról” szóló ukrán törvény 29. cikkelyének módosítására irányul: „…karantén esetén az ukrán kormány dönthet úgy, hogy ideiglenesen korlátozza vagy megtiltja a külföldi állampolgárok Ukrajnába való belépését, járművek belépését olyan országokból (helységekből), ahol különösen veszélyes fertőző betegségeket regisztráltak, valamint megtilthatja ukrán állampolgárok kiutazását Ukrajna területéről”. Mindenekelőtt a benyújtott törvényjavaslat jogalkotási technikájával kapcsolatban merülnek fel kérdések. Mint már említettük, az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának korlátozására vonatkozó indokokat „Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályai”-ról szóló törvény 6. cikkelye határozza meg. Az efféle korlátozások bevezetése egy másik ukrán törvényben hátráltatja a jogbiztonság elvét, és bonyolítja a végrehajtási folyamatot. Mind a törvénytervezet, mind a kormány nyilvános kommunikációja során megkérdőjelezhető a „kiutazási” tilalom előnyeiről szóló tézis, miszerint csökkenti a járványhoz kapcsolódó kockázatokat, mivel az emberek az országból való kiutazásuk során nem „importálják” (D. Smihal által, egy interjúban használt kifejezés), hanem ellenkezőleg, „exportálják” a vírust. Vagyis ellentmondás van az kiutazási korlátozás jogszerűségét érintő követelményekkel.

De ne feledkezzünk meg a migráns munkavállalók helyzetét szabályozó nemzetközi jogi normákról, mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a migráns munkavállalókról szóló 97. számú 1949. évi Egyezményének 4. cikkelye előírja „A Szervezet minden tagja, joghatóságán belül, megteszi a megfelelő intézkedéseket a migráns munkavállalók kiutazása, átutazása és befogadása megkönnyítése érdekében”. Gyakorlatilag ez az egyetlen említés az állam kötelezettségeiről a kiutazás kapcsán, de egy ilyen rendelkezés létezése már kötelezettséget jelent. Ukrajna nem ratifikálta ezt az Egyezményt. Mint ahogy nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a migráns munkavállalók esélyegyenlőségéről és egyenlő bánásmódjáról szóló 1975. évi Egyezményét valamint a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló 1990. évi, az ENSZ keretein belül elfogadott Nemzetközi Egyezményt sem. Ez sajnálatos helyzet, mivel Ukrajna a migráns munkavállalók szállítója, ezért érdekeltnek kell lennie ezeknek az egyezményeknek a lehető legszélesebb körű ratifikálásában, és ezáltal biztosítaná polgárai védelmét más országokban. Ez kell legyen az állampolitika prioritása, nem pedig az állampolgárai itthon tartása.

2018-ban az ENSZ Közgyűlése határozatával elfogadta a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló Globális megállapodást. Ukrajna a megállapodás elfogadása mellett szavazott. Ezen állásfoglalás 5. pontjában meghatározta célját: „a legális migrációs csatornákhoz való hozzáférés és rugalmasságának fokozása”. És ez rendkívül fontos, mivel a migráns munkavállalók kiutazásának tilalma csak az illegális munkaerő-vándorlási csatornák számának növekedéséhez és az illegális munkaerő-migránsok számának növekedéséhez vezethet. Ez rontja az állampolgárok hozzáállását saját országához, és nem javítja Ukrajna nemzetközi imázsát sem. A jelenleg hatályban lévő ukrán jogszabályok, különösen „Az ukrán állampolgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába való belépésének szabályai”-ról szóló törvény 9. cikkelye megfelelően szabályozza a jelenleg fennálló helyzetet. Ezért ma célszerűbb a hatályban lévő rendelkezések végrehajtása. Többek között az ukrán kormány élhetne azzal a jogával, hogy dönt az ukrán állampolgárok rendkívüli helyzetben lévő országba való kiutazására vonatkozó eljárásról ahelyett, hogy új korlátozásokat javasol.

Olga Pojegyinok, jogi kandidátus, ügyvéd, a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nemzetközi jogok tanszékének docense

Roman Jedeljev, jogi kandidátus, a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nemzetközi jogok tanszékének asszisztense, az „Ukrán Nemzetközi Jogi Társaság” civil szervezet titkárságának vezetője