Kopogtató: éhen halni is csak pozitívan!

A jó pap is holtáig tanul – tartja a mondás. Valahogy így állhat a helyzet a tollforgatókkal is.

Gyerekkoromtól kezdve újságírással szerettem volna foglalkozni. A családom eleinte kétkedve fogadta lelkesedésem, mára azonban – a barátaimmal karöltve – ők a legnagyobb támogatóim, ugyanakkor a legszigorúbb kritikusok is.

Amit a kopogtatóim kapcsán visszatérő bírálatként kapok meg többüktől – s főként egy magyarországi barátomtól –, az a cikkek komor hangvétele: ideje lenne elővenni valamilyen vidám témát végre, hisz „csak történik, történnie kell jó dolgoknak is az országban s a megyében, amiről érdemes írni.”

A vasárnaponként megjelenő sorozatunk alapgondolata, hogy az újságíró az adott hét legjelentősebb eseményére reflektáljon személyes hangvételben. A javaslatokat megfontolva már hétfőtől pozitív előrelépéseket keresve pásztáztam a híreket.

Az első fontosabb bejelentés, amire felkaptam a fejem, a nyugdíjreformhoz köthető: a jövőben tilos lesz egyidejűleg nyugdíjban részesülni és fizetett munkavégzést vállalni Ukrajnában.

Tehát, amikor lehetetlenség, vagy legalább is dicséretes bűvészmutatvány megélni egy állami fizetésből, és soha nem látott mértékeket ölt a munkaerőhiány, megfosztják az aktív nyugdíjasokat az időskori juttatástól, vagy nyugállományba kényszerítik őket. A munkaadóik pedig elkeseredett szélmalomharcba kezdenek, hogy éhbérért dolgoztatható, ám megfelelő szakembereket találjanak helyettük.

S hogy mi az öröm az ürömben? A szociálpolitikai miniszter tájékoztatása szerint a teljes nyugdíjreform után az időskori juttatások elegendőek lesznek a mindennapi szükségletek betöltésére. Tehát a nyugdíjkorhatár előtt állók bízhatnak abban, hogy előbb-utóbb eljön Kánaán, és csupán a hosszú élet titkát kell megfejteniük, hogy az ígért jólétet még földi életük során megtapasztalhassák…

Nem csak országos viszonylatban, a megyénkben is történtek említésre méltó események a héten (a leállított útjavítási munkálatokból egyedül azt emelhetnénk ki pozitívumként, hogy a kényszerpihenőre küldött útépítőket nem éri káros UV-sugárzás a kánikulában, cserébe ők sem szennyezik az ózonréteget, így most nem is ejtünk több szót a témáról).

Kiderült például, hogy Hollywood közelebb van, mint gondolnánk! Látványos autós üldözést bemutatva egy rosszfiú és több tucat fegyveres csempészett izgalmas pillanatokat Munkács szürke hétköznapjaiba. Meg nem erősített információk szerint titkos filmforgatási szándék állt a kábítószer-ügyletet is felgöngyölítő akció hátterében. Az élethűbb felvételek érdekében a statiszták nem beépített, fizetett személyek voltak, hanem az utca emberei, akik a jelzés nélküli maszkos alakokat látva, és a dördülő lövéseket hallva kellően megrémültek ahhoz, hogy halálra vált arckifejezésüket és menekülő mozdulataikat tanulmányozva az amerikai akciófilmek szereplői is okulhassanak. Azaz okulhattak volna, ha a nyugdíjas operatőr nem akkor értesül a készülő nyugdíjreformról, és nem csapja földhöz a kamerát dühében épp a forgatás megkezdése előtti pillanatokban… Arról nincs információnk, hogy a civilek autós üldözés közben károsodott járműveit fizeti-e bármilyen biztosító, de annyi bizonyos, hogy akár önerőből is szíves örömest állják a költségeket pusztán azért, mert részesei lehettek egy ilyen páratlan alakításnak.

Konstatálva: a kenyeret és cirkuszt a népnek jelmondat alapján nem lehet okunk panaszra, történnek pozitív előrelépések az országban. Igaz, hogy a kenyérellátás akadozik néha, de – ha hinni lehet az uralkodó osztály biztatásának – az ükunokáink időskorára már bizonyosan sikerül elhárítani minden, a szállítást nehezítő akadályt.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma