Látványosan romlott a nyugat-európai országok megítélése a magyarok körében

Az elmúlt években a magyarok körében látványosan romlott a nyugat-európai országok megítélése, ugyanakkor a kelet-közép-európai országoké nagymértékben javult – állapította meg a Psyma Hungary Kft. az MTI-hez március 6-án eljuttatott felmérésben.

Közleményükben azt írták: 2013 és 2018 végén felmérést készítettek ezer emberből álló országos reprezentatív mintákkal arról, hogy a felnőtt lakosság hogyan viszonyul bizonyos külföldi országokhoz, mennyire rokonszenvez vagy ellenszenvez velük.

Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években látványosan romlott a nyugat-európai országok megítélése, szinte mindegyik vizsgált nyugat-európai ország rokonszenv-indexe alacsonyabb lett, mint öt évvel ezelőtt. Nagymértékben javult viszont a kelet-közép-európai országok megítélése.

E változások ellenére továbbra is egyértelműen megállapítható, hogy a magyar lakosság a nyugat-európai országokkal sokkal inkább szimpatizál, mint a kelet-európaiakkal. A preferált országok listájának elején nyugat-európai országok találhatók: Svájc, Ausztria, Nagy-Britannia, Spanyolország. A térségből most is Horvátország került a legelőkelőbb helyre, holtversenyben Svédországgal az ötödik.

Úgy vélték, „Nyugat-Európa csökkenő vonzereje minden bizonnyal összefüggésben van a migránshelyzet kezelésével”. A leglátványosabban Németország megítélése romlott, a korábbi dobogós mára a középmezőnybe csúszott vissza, és jelentősen esett Franciaország rokonszenv-indexe is.

Pozitív változást csak Svájc tud felmutatni, mert „a magyar lakosság szemében valószínűleg ma Svájc testesíti meg leginkább azt a működőképes nyugat-európai államot, amely a minőséget, a magas életszínvonalat és a jólétet képviseli” – magyarázták.

A kelet-közép-európai térségen belül látványosan nőtt a visegrádi országok közé tartozó Csehország és Szlovákia támogatottsága, de a legnagyobb emelkedés Szerbia esetében figyelhető meg. A lista utolsó helyén mind most, mind pedig öt évvel ezelőtt Románia és Ukrajna található, bár a rokonszenv-pontszámok itt is javultak.

Kitértek rá: a rokonszenv és ellenszenv alapján továbbra is megfigyelhető egy erőteljes választóvonal Nyugat és Kelet között, ezt jól mutatja a nagyhatalmak megítélése is. Az Egyesült Államok és Oroszország viszonylatában a magyar társadalom továbbra is jóval inkább Amerika-párti.

A Távol-Kelet vonatkozásában a szocialista Kína megítélése – bár az elmúlt években jelentősen javult – jócskán elmarad a listán újonnan szereplő Japán megítélésétől.