Magyar Levente: kis- és középvállalkozói réteg nélkül egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres

Szerző: | 2019.09.30., 19:19 | Nézőpont

A kis- és középvállalkozói réteg nélkül egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szabadkán, ahol a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának keretében két vállalatbővítési részleg átadásán vett részt.

Kiemelte: a gazdaságfejlesztési program keretében már több mint 10 500 sikeres pályázat valósult meg, és már csak körülbelül egy tucatnyinak az átadása van hátra. A program eddig mintegy 75 milliárdnyi forintnyi fejlesztést tett lehetővé, de az összeg a 2020-as esztendőben átlépheti a 100 milliárd forintot is. Megfogalmazása szerint ez olyan léptékű fejlesztés, aminek a megvalósítása “szinte elképzelhetetlen és beláthatatlan”. “Nem tartunk még ott, de minden jel arra utal, hogy megvalósítható lesz. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, a vajdasági magyarság életképessége és élni akarása, valamint a szerb politika baráti hozzáállása is arra enged következtetni, hogy meg tudjuk valósítani ezeket a terveket, és 2020-ban át tudjuk lépni a 100 milliárd forintos határt” – húzta alá Magyar Levente. Hozzátette: még mindig hatalmas az érdeklődés a Vajdaságban.
Magyarország gazdasága számára hallatlanul nagy mértékben megtérülő beruházás sorozatról van szó – magyarázta. Magyarország sokkal több árut értékesít Szerbiában, mint fordítva, ami azt jelenti, hogy a magyar beruházások az anyaországban sokszorosan megtérülnek – részletezte az államtitkár. Azonban ezek a befektetések azért is fontosak, mert Magyarország szeretne kiépíteni egy közép-európai gazdasági teret, amely Szerbia nélkül nem képzelhető el – fűzte hozzá.
“Amikor útjára indítottuk a gazdaságfejlesztési programot, az volt a célkitűzésünk, hogy a családi gazdaságokat erősítsük, azokat a kisebb vállalkozásokat, amelyek a vajdasági gazdasági élet gerincét adják, ugyanakkor a magyar nagyvállalatokat is támogassuk. Egyértelmű volt, hogy a nagyobb gazdasági szereplőket is támogatnunk kell, hiszen ezek a magyar gazdasági élet tartóoszlopai, és ha a magyar gazdaság erősödik, ha a magyar szereplők erősek Szerbiában, akkor ezzel Szerbia is erősödik” – hangsúlyozta az államtitkár a Masterplast YU Kft. beruházásának átadásakor. Bizonyosságot nyert, van életerő és van élni akarás ebben a közösségben.
Szerbia és Magyarország nehéz múltat tudhat maga mögött, a jövőben viszont a két ország közösen lesz sikeres – magyarázta. A közös jövőre vonatkozik például – folytatta -, hogy Magyarország kapta a bővítési portfóliót az Európai Bizottságban, és az új biztos azért fog dolgozni, hogy Szerbia, és így a Vajdaság is minél hamarabb az Európai Unió tagja legyen. “Ebben az Európai Unióban közösen fogjuk felépíteni Közép-Európát, hiszen senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Szerbia Közép-Európa része, és Magyarország gondoskodni fog arról, hogy ezt mindenki tudomásul vegye és elfogadja” – húzta alá, hozzátéve, hogy ezer szállal kötődik egymáshoz a két ország, például a Szeged-Szabadka, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésén keresztül. “Ezt a kötődést csak erősíteni fogjuk a jövőben” – szögezte le. Hozzáfűzte, Szerbia gazdasága óriási fejlődés előtt áll, és hamarosan utolérheti Magyarországot.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kiemelte, hogy a gazdaságfejlesztési program fontos, hosszú távú hatással bíró következménye az emberi kapcsolatok megerősítése és új kapcsolatok létrehozása, a kapcsolati háló sűrűbbé szövése. Mint mondta: mindez nem jöhetett volna létre sem a vállalkozók bátorsága, sem pedig a programot megvalósító Prosperitati Alapítvány munkatársainak az elkötelezettsége nélkül. A támogatás a magyar kormánynak köszönhető, de ez a fejlesztés a vajdasági magyar közösség érdeme – fűzte hozzá. Mint mondta: “hiába lennének szándékaink, ha nem lenne lehetőség, a lehetőség viszont kihasználatlan maradna, ha nem lenne meg az az életerő, amit folyamatosan látunk a közösségben”.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban nyilvános felhívással fordultak a vállalkozókhoz, azt kérték tőlük, hogy írják le, mire fordítanák a támogatást, ha lenne lehetőség további fejlesztésekre. Pásztor István felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 160 olyan elképzelés érkezett, amelynek a fejlesztési volumene meghaladja a 100 ezer eurót (33,4 millió forint), és még az idei esztendőben igyekeznek megfogalmazni az ezekhez az elképzelésekhez igazodó pályázatokat.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.

Az Európai Unió elítélte az oroszországi rendőri erőszakot és őrizetbe vételeket

Az Európai Unió elítélte az oroszországi rendőri erőszakot és őrizetbe vételeket

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében elítélte szombaton az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista támogatására, hatósági tilalom ellenére tartott aznapi oroszországi tüntetések számos résztvevőjének őrizetbe vételét és az ellenük alkalmazott “aránytalan erőszakot”.

Pin It on Pinterest

Share This