Magyarfóbia trükkökkel és tudatlansággal

A Jobbikot támadják az ukrán nacionalisták, de az ostor – mint általában lenni szokott – ezúttal is a kárpátaljai magyarságon csattan.

Beregszászban nyíltan toboroznak a Jobbikba, amely Kárpátalja Magyarországnak történő visszaadásáért lép fel – ezzel a címmel közölt beharangozó írást a zakarpattya.net.ua portál arról, hogy Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője január 18-án találkozott a helyi magyarokkal párttársa, Kovács Béla európai parlamenti képviselő beregszászi irodájában.

A cikkíró nem finomkodik Szávayval, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetőjével. „Az ultrajobboldali Jobbik magyar párt a más nemzeti kisebbségek, elsősorban a roma népesség és zsidók iránti türelmetlenségéről ismert” – állapítja meg, emlékeztetve, hogy Lenhardt Balázs, a párt parlamenti képviselője tavaly december 15-én elégette Izrael lobogóját a Magyar Külügyminisztérium budapesti épülete előtt, ahol egy több ezres Izrael ellenes akcióra került sor. Ugyancsak felveti, hogy Gyöngyösi Márton a párt részéről azt követelte a kormánytól, hogy állítsák össze valamennyi Magyarországon élő zsidó névsorát, mivel nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

Nem tisztünk ugyan megvédeni a magyar pártot, de kétségtelen, hogy a zakarpattya.net.ua írása számos pontatlanságot tartalmaz. Gyöngyösi például később pontosította a Parlamentben elhangzott szavait, mondván, ő csupán a kettős, izraeli-magyar állampolgársággal rendelkező politikusok nemzetbiztonsági ellenőrzését kérte a kormánytól, Lenhardt Balázst pedig még a zászlóégetést megelőzően kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából. Persze a zakarpattya.net.ua érthetően minél sötétebb képet igyekezett festeni. A kárpátaljai magyarság szempontjából azonban nem ez a hozzáállás a legrosszabb. Furcsa volt azt olvasni ugyanis, hogy éppen a nemzeti kisebbségek iránti türelmetlenséget rója fel a Jobbiknak az a portál, amely egyébként semmi kivetnivalót nem lát a vereckei magyar honfoglalási emlékmű sorozatos meggyalázásában az ukrán nacionalisták által, s amely az ukrán nacionalista Szvoboda párt írásainak közzétételével folyamatosan a magyar nemzeti zászlók eltávolítását szorgalmazza a magyarlakta kárpátaljai települések középületeiről.

A portál írása a továbbiakban Szávay István magánéletét veszi elő. „2010-ben, a parlamenti választások idején felkerültek az internetre Szávay István személyes fotói. Azok meglehetősen merész, laza pózokban ábrázolják, némelyiküket pornográfként lehet értékelni. Azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy bekerüljön Magyarország parlamentjébe” – olvasható az írásban, amelyhez néhány fotót is mellékelnek a politikusról, illetve az ominózus budapesti zászlóégetésről.

A cikk végére tartogatja írója a Jobbikkal szembeni legfőbb vádpontot, bár a történelmi tények ismeretének hiánya sokat levon a dörgedelem hatásosságából: „Mint ismeretes, a Jobbik párt célja Nagy-Magyarország újjáélesztése a trianoni békeszerződés előtti határok között. Többek között ehhez a területhez tartozik Kárpátalja jelentős része is”. Lássuk be: bármennyire sérti is a dolog az ukrán nacionalisták önérzetét, az mit sem változtat a történelmi tényen, hogy Kárpátalja teljes területe a Magyar Királyság része volt egykor.

A cikkhez fűzött kommentárok tanúsága szerint azonban a portál olvasóit a tények nemigen zavarják. „…amilyenek a szentek (Kapisztrán János) – olyanok a követőik is (Jobbik) – nem véletlenül volt Magyarország a fasiszta Németország szatellitája. De aligha jutnak messzire – mint mondják: „a világot a zsidók irányítják” – írja egyikük. Hogy mi baja a hozzászólónak Kapisztrán Jánossal, azt e sorok írójának nem sikerült megfejtenie, az viszont érzékelhető, hogy a másság iránti tolerancia a zakarpattya.net.ua egyes olvasóinak sem erőssége.

Ugyanakkor a nacionalista hangvételre fogékony olvasók „jókívánságai” már nemcsak a Jobbiknak szólnak, hanem nekünk, kárpátaljai magyaroknak is. Íme egy részlet egy másik kommentből: „A magyarok keressék, és újítsák meg az Urálon túl Trianont – ott a helyük. El kell venni tőlük a mi személyi igazolványainkat és magyarokat adni, hogy a választásokon ne hozzanak szégyent a vidékünkre [utalás arra, hogy a kárpátaljai magyarok szavazataikat nagy számban az oroszbarát Régiók Pártjára adták – a szerk.]. Így tettek mellesleg a baltikumiak a a moszkalokkal [az oroszok ukrán gúnyneve – a szerk.] a civilizált, demokratikus Európában.”