Málenkij robot – megemlékezés

1944 őszén Kárpátalja történetében tragikus esemény történt. A terület 18 és 50 éves kor közötti magyar férfilakosságát elhurcolták három napig tartó újjáépítési munkálatokra – „málenkij robortra”. Az emberek hittek a hatalomnak, úgy tudták, helyreállítási munkálatokban fognak majd részt venni. Az otthon maradt családtagok, akik kiskorúságuk, vagy éppen nemi hovatartozásuk miatt nem estek áldozatául a deportálásnak, visszavárták férjeiket, apáikat, nagyszüleiket, és fájó szívvel vették tudomásul három nap után, hogy a málenkij robot a hatalom megtévesztő lépése volt arra vonatkozóan, hogy megtorlást vigyen véghez a számára bűnösnek bélyegzett nép lakosságával szemben.
Menetoszlopokban hajtották végig az embereket, mintha állatok lennének. A gyűjtőtáborokban embertelen, minden katonai egyezményt megszegő bánásmódban volt részük. Az emberek tömegesen estek áldozatául a gyűjtőtáborok adta körülményeknek: rossz ivóvíz, nem megfelelő élelem, tisztálkodási körülmények. Különféle járványok sújtották őket – tífusz, vérhas –, amelyek naponta százával szedték áldozataikat a már amúgy is megtört foglyokból. Számos kérelem és beadvány született a karhatalom felé, hogy engedjék haza az embereket, de az elhurcoltak nagy része soha többé nem térhetett vissza a szülőfalujába szeretteihez.
Szülőfalumból, Szernyéről 204 férfit hurcoltak el, 34 család hiába várta vissza szeretteit. Az odaveszett embereknek emlékmű őrzi a nevét a templom mellett, melyet a KMKSZ alapszervezetének kezdeményezésére helyeztek el.
A megtörtént tragikus eseményeknek Kárpátalja-szerte a magyar lakta településeken emléket állítottak. Ezeken a helyeken róhatja le kegyeletét minden hozzátartozó, megemlékező.
A Bibliában Pál apostol rómaiakhoz írt levelében így fogalmaz: „…szüntelenül megemlékezem rólatok… imádságaimban…” (Róma 1:9-10) – tegyük ezt mi is!