Merkel: nem szabad visszaesni a nemzetállami létbe

Az uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, ezért senkinek sem szabad engedni a kísértésnek, hogy visszaessen a nemzetállami cselekvésbe – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a német parlament alsóházában (Bundestag) a csütörtökön kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a terrorizmustól az éghajlatváltozáson át az üldöztetés és menekülés következményeiig a legnagyobb gondok közül egy sem oldható meg nemzetállami szinten, a „21. század globális kihívásaival” csak az birkózhat meg sikerrel, aki felismeri, hogy a saját érdekeit csak a közös európai érdekekkel egyeztetve tudja érvényesíteni.

Az európai menekültválságról szóva kiemelte, hogy Németország továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló tartós és kötelező erővel bíró rendszer kialakításához, de ebben nem vár áttörést az uniós csúcstól. Azt viszont elvárja Németország, hogy a korábban hozott döntések alapján megtörténjék a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztása és kiépüljenek az úgynevezett hot spotok. Ezekben az uniós üzemeltetésű intézményekben nemcsak regisztrálni kell az EU-ba belépő menedékkérőket, hanem ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, majd onnan kiindulva kell szétosztani a tagországok között a védelemre szoruló kérelmezőket, és hazaszállítani a többieket – fejtette ki a kancellár.

Az utóbbi napokban többször megjelölt célt megerősítve aláhúzta, hogy érezhetően csökkenteni kell a Németországba belépő menedékkérők számát. Mint mondta, mindenkinek ez az érdeke, Németországnak, az EU-nak és a menekülteknek is, akik nem kényszerülnek elindulni az EU-ba vezető veszélyes úton, ha sikerül helyben, hazájuk térségében javítani életkörülményeiket.

Ezzel kapcsolatban említette, hogy az uniós csúcs előtt több tagország vezetőjével együtt tárgyal majd Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. A Törökországgal folytatott együttműködéssel ki lehet alakítani a menekültek „legális bevándorlásának” lehetőségét, „például legális kontingensek révén, amelyekkel fellépünk az illegális migrációval szemben”. Az együttműködés „előfeltétele” azonban az, hogy visszaszoruljon az illegális migráció, vagyis hogy a török hatóságok gondoskodjanak a török-görög tengeri határ hatékony ellenőrzéséről és tegyenek intézkedéseket az embercsempészet felszámolására.

Angela Merkel elmondta, hogy Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. A a schengeni és uniós külső határok védelmének erősítéséről szóló bizottsági javaslatot lehetőleg gyorsan meg kell tárgyalni és dönteni kell róla. Az uniós integráció vívmányai közül az euró mellett a belső határőrizet nélküli schengeni övezet a legfontosabb, és Németország e két vívmányból profitál a legtöbbet – mondta.

A határvédelem „természetesen a nemzetállami szuverenitás lényeges kérdéseit érinti”, és ezeket a kérdéseket Németország is alaposan megfontolja. Ugyanakkor a brüsszeli javaslat „bátorító”, egy éve el sem lehetett volna képzelni, hogy egy ilyen terv elkészül – tette hozzá a kancellár.

Az uniós csúcs további témáiról szólva kiemelte, hogy egyelőre meg kell hosszabbítani az Oroszország ellen az ukrán válság miatt hozott szankciókat, mert a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása még nem ért véget. A következő nagy feladat a helyi választások előkészítése és lebonyolítása a kelet-ukrajnai válságövezetben.

Hozzátette, hogy Németország fontosnak tartja Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzését, de nem engedhet az uniós integráció alapvető vívmányait jelentő szabad mozgás elvéből és a hátrányos megkülönböztetés tilalmából.

A brit uniós tagság esetleges megszűnése súlyos veszteség lenne, nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a harmadik legnagyobb tagország és az EU gazdasági teljesítményének 15 százalékát adja, hanem azért is, mert a „modern parlamentarizmus bölcsője és közös európai értékeink úttörője”.

Németország azt „kívánja, hogy Nagy-Britannia továbbra is aktív partner legyen egy erős Európában” – hangsúlyozta Angela Merkel. A megállapodás Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének újrarendezéséről nem lesz könnyű, de bizakodásra ad okot, hogy mindig sikerült megoldást találni, amikor egy tagország „tisztázni” akarta helyzetét az EU-ban. Így történt Dánia esetében 1992-ben, és Írország esetében 2008-ban – mondta a kancellár.

A kormánynyilatkozatról folytatott vitában az Angela Merkel vezette jobbközép CDU-val és bajor testvérpártjával (CSU) kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann aggasztónak nevezte a „nacionalista és populista erők” térnyerését, és hozzátette egyebek között, hogy Orbán Viktor miniszterelnök követendő példának tartja Vlagyimir Putyin „autoriter” kormányzását.

Franciaországi, lengyelországi és svédországi folyamatokról szólva úgy vélte, „nagyon gyorsan besötétül Európában”, ha nem sikerül feltartóztatni ezeket az erőket. A jelenkor „transznacionális” problémákkal szembesül, és „a nacionalista megoldások mindig látszatmegoldások” – mondta. Amennyiben az „európai válaszok” helyett ismét a „nacionalizmus és a nemzetállami gondolkodás érvényesül”, akkor mind a 28 tagországnak rosszabb lesz, mint eddig – mondta Thomas Oppermann.

Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője kiemelte, kétségtelen, hogy az EU jelenlegi nehéz helyzete nem az uniós intézmények, hanem a tagállamok miatt állt elő, és „egy s más” neki sem tetszik Magyarországon és Lengyelországban, de a baloldali vezetésű Szlovákia és Csehország tevékenységében is talál kivetnivalót.