Mi lesz a Muzsalyi Szovhozüzem földjeivel?

A felszámolás alatt álló Muzsalyi Szovhozüzem állandó használatában lévő földterületek sorsáról kért tájékoztatást Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Olekszij Pavlenko agrárpolitikai és élelmezési minisztertől annak kapcsán, hogy a földek egy részét korábban nem kárpátaljai lakosoknak értékesítették.

Levelében a magyar képviselő emlékeztet, hogy az Agrárpolitikai és Élelmezési Minisztérium kezelésében álló szovhozüzem megszűnése következtében felszabadulnak a vállalat földjei. Az érintett beregszászi járási településeken most azt remélik, hogy ezeket a területeket a helyi közösségek igényeinek kielégítésére fordítják, többek között juttatnak belőlük a terrorellenes műveletben (ATO) részt vett katonáknak, valamint Bene, Nagymuzsaly és Csetfalva lakóinak – jelezte a KMKSZ elnöke.

„Ugyanakkor ismertté vált, hogy harmadik személyek, akik nem Kárpátalja megye területén élnek, hosszú távú biológiai aktívumokra tettek szert – a Muzsalyi Szovhozüzem szőlőire –, ily módon akarják megszerezni a szóban forgó mezőgazdasági rendeltetésű földrészlegeket, úgymond egyéni parasztgazdaság céljaira” – mutatott rá Brenzovics László.

A képviselő ezért tájékoztatást kért a minisztertől arra vonatkozóan, foganatosítottak-e a tárcánál intézkedéseket a szovhozüzem földjeinek átadására Bene, Nagymuzsaly és Csetfalva közösségeinek, határozott-e a minisztérium vagy az általa felhatalmazott szerv ezeknek a földeknek a további sorsáról, illetve milyen jogalapon értékesített a felszámolási bizottság szőlőket, minek következtében azok „harmadik személyek” tulajdonába kerülhetnek. Brenzovics László egyben arra kérte a minisztert, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a továbbiakban a szovhozüzem felszámolása során felszabaduló területek az említett három beregszászi járási település birtokába kerüljenek.

A képviselői megkeresésre reagálva Olena Kovaljova miniszterhelyettes arról tájékoztatott levelében, hogy a Muzsalyi Szovhozüzem kezelésében lévő összesen 33 hektárnyi 1968-as telepítésű Izabella szőlőültetvényt a szovhoz felszámolása során, a jogszabályoknak megfelelően, a hitelezőkkel szembeni tartozások rendezésére értékesítették nyílt árverésen. „Az időpontra, helyszínre és értékre vonatkozó információk megjelentek a Birzsovij Scsotizsnevik hirdetési és információs lap 2014. január 20-i, 1. számában” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Kovaljova jelezte, hogy 2015 októberében „megújították” a felszámolási bizottság összetételét, annak élére új elnököt neveztek ki.

„A felszámoló bizottság elnöke jelenleg intézkedéseket foganatosít a Muzsalyi Szovhozüzem állandó használatában lévő földrészlegek számának és kataszteri számaiknak a megállapítására, az állandó földhasználati jog jövőbeni megszüntetése céljából” – írja végezetül a miniszterhelyettes.

A levél nem tér ki arra, mi lesz a szóban forgó területek sorsa az állandó földhasználati jog megszüntetését követően, azaz nem tudható, átadják-e a földeket a helyi önkormányzatok tulajdonába. Arról sem tudunk meg semmit a miniszterhelyettes válaszából, hogy mekkora tartozást halmozott fel a szovhozüzem, mikor került sor a használatában lévő földek elárverezésére, s kiknek, milyen áron lett értékesítve az a bizonyos 33 hektárnyi szőlő.
Nagyszabású korrupciós és földbotrány érik Kárpátalján címmel számol be a Muzsalyi Szovhozüzem 2012 óta zajló felszámolása körül kialakult helyzetről a Karpatszkij Objektív.

Az Ungváron megjelenő hetilap emlékeztet, hogy Bene, Nagymuzsaly és Csetfalva lakói hosszú évek óta művelik a számukra ideiglenes használatba átadott földterületeket. Az embereket felháborítja, írja cikkében Ruszlan Fatula, hogy a szőlőültetvényeket és gyümölcsösöket kijevi árveréseken értékesítették, amelyekről a helyi önkormányzatokat nem is értesítették, így a földek sajnos, nem a helyi lakosoknak jutottak. A helyi polgárok véleménye szerint előjog illette volna meg őket a földrészlegek megvásárlására értékesítésükkor, hiszen ezek a területek valamikor a nagyapáiké voltak, akiktől a szovjethatalom vette el a földet a szovhoz létrehozására.

A Karpatszkij Objektív szerint figyelemre méltó az árverés meghirdetésének dátuma: 2014. január 20-án még javában folytak a kijevi Majdanon és környékén az utcai harcok, vagyis felmerül a kérdés, hogy a földeket a Janukovics-érában, vagy már az új elnök hivatali ideje alatt értékesítették.

Gyanúsnak tartja Fatula a lapot a Birzsovij Scsotizsneviket is, amelyben az árverést meghirdették, hiszen nem sikerült felvennie a kapcsolatot kiadóival.

Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnökének helyettese, aki a három érintett falu lakóinak január 27-i gyűlésén ígéretet tett, hogy nyomon követi az ügy alakulását, szintén nem tudja, hogy ki és mikor vette meg a muzsalyi szőlőket.
„Jelenleg gyűjtjük és elemezzük az információkat, de előzetesen elmondhatom, hogy a Muzsalyi Szovhozüzem biológiai aktívumai csak egy részét képezik a letűnt hatalom nagy korrupciós sémájának. Jelenleg tanulmányozzuk az anyagokat, és itt közel 830 hektár földről van szó csupán Kárpátalja megye területén” – mondta el Viktor Mikulin a Karpatszkij Objektívnek.

zzz