Mit ér a nyelvtörvény, ha ukrán?

Egy minapi levélváltásból a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és helyi hivatalnokok között úgy tűnik, hogy az új nyelvtörvény annyit sem ér, mint a papír, amelyre kinyomtatták, hiszen betartását senki sem tartja magára nézvést kötelezőnek.

A KMPSZ központi tanévnyitóján, melyre idén szeptember 9-én került sor Aknaszlatinán, az érdekvédelmi szervezet állásfoglalást tett közzé, melyben értékelte a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét, illetve megfogalmazta ezzel kapcsolatban követeléseit és javaslatait. A dokumentum nemcsak a sajtóban látott napvilágot, hanem megküldték a kárpátaljai megyei és járási szintű oktatási hivataloknak, a megyei és a járási adminisztrácóknak, illetve a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak is, azaz minden olyan testületnek, amely illetékes a magyar kisebbség ügyeiben.

Az állásfoglalás egyebek mellett a nemrég elfogadott nyelvtörvényre hivatkozva azt követelte az illetékesektől, hogy „Kárpátalján hajtsák végre a regionális nyelvekről szóló törvényt, fogadjanak el végrehajtási rendeletet. A törvény szellemének megfelelően dolgozzanak ki kétnyelvű (ukrán–magyar) dokumentációt. Az iskolai dokumentációt a magyar tannyelvű iskolákban és osztályokban vezessék magyar nyelven. Az ukrán tannyelvű iskolákban és településeken kötelezően oktatandó két idegen nyelv közül az egyik legyen a magyar nyelv.”

Élve az új nyelvtörvény biztosította lehetőséggel, a KMPSZ magyar nyelven küldte meg leveleit a hatóságoknak. De mint a szövetségnél lapunknak elmondták, levelükre eddig csupán két válasz érkezett, s mindkettő elutasító.

A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció oktatási és tudományos főosztálya vezetőjének első helyettese, Hanna Szopkova által aláírt levél enyhén kioktató. „A megyei állami adminisztráció oktatási és tudományos főosztályához magyar nyelven megküldött levelükre közöljük. A végrehajtó hatalom központi szerveiben, Krím Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsában, a végrehajtó hatalom helyi szerveiben Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2011. november 30-án jóváhagyott N: 1242. számú ügyviteli típusintrukciója 17. pontja alapján, és Ukrajna törvénye Az állami nyelvpolitika alapjai 11. paragrafusának 1. pontja értelmében az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok fő munka-, ügyviteli és dokumentációs nyelve az állami nyelv. Egyúttal tájékoztatjuk, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács nem fogadott el határozatot regionális nyelv használatáról a megye területén. Ezért az alapos válasz elkészítéséhez kérjük megküldeni a folyamodvány szövegét államnyelven.”

A másik válasz Ivan Mihaj­lótól, a Munkácsi Járási Tanács elnökétől érkezett. „Tájékoztatjuk Önt, hogy a jelenlegi helyzet szerint a Munkácsi járás területén a magyar nyelv még nem rendelkezik regionális státussal, amint a megye egészének területén sem. Megvizsgálva folyamodványát tájékoztatjuk, hogy nem tartozik a járási tanács hatáskörébe a folyamodványban felvetett kérdések megoldása – ez Ukrajna Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Minisztériumának hatásköre. Más felvetett problémás kérdések azon helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, amelyek területén a jelzett objektumok találhatók.”

Érdeklődésünkre Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke így kommentálta e leveleket: „Ezúton is kérdezzük az illetékeseket, hogy amennyiben Ukrajna egységes – соборна, ahogyan emlegetni szokták – állam, akkor miért nem vonatkozik egy Kijevben elfogadott törvény az ország minden közigazgatási egységére? Esetleg Ungváron, a megyeszékhelyen a hivatalnokok úgy gondolják, hogy Ukrajna mégiscsak régiókból összetevődő szövetségi állam, ahol minden egyes megyének jogában áll jóváhagyni vagy elvetni a fővárosból érkező jogszabályokat? Netalán úgy gondolja a megye, hogy nem is számít közigazgatási egységnek, s így csak a járások feladata foglalkozni a törvényekkel? Ivan Mihajlo leveléből azonban úgy tűnik, hogy hasonlóan gondolkodhatnak a járásokban is. A Munkácsi járásból, ahol a lakosság mintegy 12 százaléka magyar, vagyis ugyancsak regionális lehet a magyar nyelv, hasonló választ kaptunk az oktatási osztálytól is.”

A KMPSZ-nél ezek után arra volnának kíváncsiak, hogy működik-e, hatályos-e egyáltalán a nyelvtörvény, avagy sem. Illetve mit jelent a regionális státus megadása valamely nyelvnek, ha a törvény végrehajtását senki sem tekinti magára nézve kötelezőnek?

„Számunkra azért is rendkívül visszatetsző, hogy halogatják az új nyelvtörvény végrehajtását, mert amikor néhány évvel ezelőtt az ukrán nyelv egységes bevezetése volt napirenden az iskolákban, a kijevi oktatási minisztérium rendkívül operatívan elfogadott egy központi rendeletet, amellyel szinte teljes egészében ukránosították az egyéb tannyelvű iskolák gyakorlatilag teljes ügymenetét és dokumentációját. Ehhez a megfelelő forrásokat és eszközöket is azonnal biztosították, azaz nem volt akadálya a végrehajtásnak” – tette hozzá Orosz Ildikó.