Mit kell tudni az elektronikus vagyonbevallásról?

Január 1-jétől kezdetét vette az úgynevezett e-deklarálás, vagyis a köztisztviselők új típusú, elektronikus vagyonbevallásának második szakasza.

A vagyonbevallás tavaly ősszel lebonyolított első hullámában mintegy 100 ezer vezető tisztviselőt köteleztek arra, hogy számot adjon vagyoni helyzetéről, akikhez ezúttal további 700-800 ezer állami, közigazgatási és önkormányzati szervekben, hivatalokban, intézményekben dolgozó köztisztviselő és vezető beosztású alkalmazott csatlakozik. Bár már második hónapja tart a folyamat, még mindig igen sok a bizonytalanság a tekintetben, hogy mi az érintettek teendője az úgynevezett e-deklarációkkal kapcsolatban. Az alábbiakban az ukrán elektronikus sajtóban megjelent publikációk alapján próbálunk némi fényt deríteni a folyamat néhány lényeges momentumára.

Hogyan lássunk hozzá?
Miután az egész folyamat számítógépen zajlik, azaz nem papíralapú, a vagyonbevallásra kötelezett személynek mindenekelőtt meg kell szereznie a saját úgynevezett „digitális aláírását”, amely nélkül nem tud regisztrálni a deklarációkat fogadó számítógépes programban. Az aláírást mindenkinek személyesen kell igényelnie. Részletes információt erről az Igazságügyi Minisztérium Központi Igazolási Szervének portálján találnak az érdeklődők (Центральний засвідчувальний орган – http://czo.gov.ua).
A bevallási „nyomtatványt” a Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) weboldalán (nazk.gov.ua) kell kitölteni és benyújtani, miután a digitális aláírás segítségével megtörtént a bejelentkezés. Bejelentkezvén minden bevalló saját „fiókra” tesz szert a weboldalon, amelyben létrehozhatja a saját vagyonbevallásának piszkozatait. Ez a fiók megőrzi az ügyfél adatait, így az akkor folytathatja a megkezdett munkát, amikor számára a legmegfelelőbb.

Mit kell bevallani?
A vagyonbevallás 16 fejezetből áll. A dokumentum tartalmát A korrupció-megelőzési törvény 46. cikkelye rögzíti, formáját pedig a NAZK állapította meg rendeleti úton.
Az alábbiakban csupán azokat az új bevallandó tételeket soroljuk fel röviden, amelyek nem szerepeltek a korábbi vagyonbevallásokban:
– befejezetlen ingatlanok, függetlenül a kivitelezés stádiumától, illetve a telkek, amelyeken találhatók;
– ingó vagyontárgyak – ékszerek, műtárgyak, háztartási készülékek stb. –, amennyiben egy adott tárgy értéke meghaladja a létminimum százszorosát;
– jogi személyek, amelyeknek a bevalló vagy családtagjai haszonélvező (azok felett ellenőrzést gyakorló) tulajdonosai;
– a formálisan egy harmadik személy tulajdonát képező javak, amelyek felett az ellenőrzést a bevalló vagy annak családtagja gyakorolja (illetve rendelkezik azokkal);
– a bevalló vagy családtagja által bérelt, esetleg egyéb módon használt javak társtulajdonosaira vagy tulajdonosaira vonatkozó információk;
– készpénzmaradványok bármilyen banki számlán, beleértve a folyószámlákat és kártyaszámlákat is;
– a nem bankszámlán őrzött készpénz, amennyiben a bevalló megtakarításai meghaladják a létminimum ötvenszeresét;
– a bevalló vagy családtagja bármilyen egyéb jövedelme, beleértve az annak forrására vonatkozó információkat is;
– a bevalló és családtagjai által egymásnak vagy harmadik személyeknek kölcsönadott javak;
– a bevalló nem anyagi javai: szellemi tulajdon stb.;
– a bevalló másodállásban végzett munkája;
– a bevalló tagsága civil szervezetekben, illetve azok vezető, ellenőrző és felügyelő szerveiben betöltött tisztségei.

Néhány szempont a kitöltéshez
A legfontosabb, hogy a bevallás kitöltésekor tartsuk szem előtt a törvény által megállapított alsó értékhatárokat, azaz, hogy mely összegtől kötelező feltüntetni valamely tulajdont, vagyontárgyat az e-deklarációban. Ne feledjük azt sem, hogy 2017. január 1-jétől az értékhatárok megállapítása nem a minimálbér, hanem a beszámolási év január 1-jétől a munkaképes személyeknek megállapított létminimum alapján történik. Például a 2017. január 1-jéig terjedő időszakról benyújtandó bevallás esetében a 2016. január 1-jétől érvényes havi létminimum veendő alapul, melynek összege 1378 hrivnya volt. Így bár a 2017. évi költségvetés a létminimumot idén január 1-jétől 1600 hrivnyában állapította meg, ezt a nagyobb összeget csupán a 2017-re vonatkozó bevallás összeállításakor kell majd figyelembe venni, ha az adott személy már a 2016-os esztendőről is készített bevallást. Ugyanakkor később, az anyagi helyzetben bekövetkezett lényeges változásokra vonatkozó évközi értesítőkben már az az évi létminimumot kell figyelembe venni, amelyben az adott jövedelemre vagy tulajdonra szert tettek, azaz a 2017. január 1-jétől érvényes 1600 hrivnyát.

Íme néhány értékhatár, amely felett egy adott tulajdont, értéktárgyat fel kell tüntetni a 2016-ra vonatkozó vagyonbevallásban:
– ingó vagyontárgy (ékszer, műtárgy, háztartási berendezés stb.) amennyiben egy adott tárgy értéke meghaladja a 137 800 hrivnyát (a létminimum százszorosát);
– ajándék (készpénz formájában) – amennyiben az egy személytől (személyek egy csoportjától) kapott ajándék összege az év folyamán meghaladja a 6 890 hrivnyát;
– ajándék (nem pénzbeli) – amennyiben egy ajándék értéke meghaladja a 6 890 hrivnyát;
– pénzeszközök – abban az esetben kell bevallani, amennyiben a különböző formájú eszközök összértéke meghaladja a 68 900 hrivnyát;
– kiadások – ha az egyszeri kiadás összege meghaladja a 68 900 hrivnyát;

Gyakran felmerülő kérdés, hogy kik számítanak a bevallásra kötelezettek családtagjainak, akiknek tulajdonáról szintén számot kell adni. A családtagokat az alábbi három ismertetőjegy egyidejű fennállása alapján határozzák meg: együtt élnek a bevallásra kötelezettel, vele közös háztartást vezetnek, valamint „családi természetűnek nevezhető” kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A vagyonbevalló családtagja lehet vér szerinti rokon – például szülő vagy gyermek –, de élettárs is. A férj vagy feleség még abban az esetben is családtagnak minősül, ha ténylegesen nem élnek együtt a bevallóval.