putyin vlagyimir

Moszkva fokozza a nyilvános nyomásgyakorlást Kijevre

Miközben Moszkva fokozza a nyílt nyomásgyakorlást Kijevre az ukrán válság politikai rendezése érdekében, a gazdasági kérdésekben sokkal inkább hajlandó a megegyezésre – olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában. A Vedomosztyi cikke szerint Oroszország el akarja Ukrajnától szakítani a délkeleti régiókat, ezt tanúsítja Vlagyimir Putyin vasárnap sugárzott tévéinterjúja.

A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja szerint az orosz elnök azt javasolta a kijevi vezetésnek, hogy inkább a télre készítsék fel az országot, mint a háborúra. A független orosz lap cikkírója arra is felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin partnernek nevezte Petro Porosenko ukrán államfőt, akivel lehetségesnek tartotta a párbeszédet, valamint szembeállította Porosenko álláspontját az ukrán fegyveres erők harciasságával. Az újságíró úgy vélte, hogy Putyin vasárnapi nyilatkozata a múlt pénteki szeligeri ifjúsági táborban mondottak pontosítását és magyarázatát szolgálták.
Az orosz elnök a Kreml párti ifjúsági szervezetek északnyugat-oroszországi táborában Kijev és a szakadárok tárgyalásának sürgetése mellett kijelentette, hogy bár Oroszország nem akar nagyszabású konfliktusokba bocsátkozni, partnereinek nem szabad elfelejteniük, hogy „jobb ha nem húznak ujjat az Oroszországi Föderációval”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az egyik legerősebb atomhatalom a világon.
Vlagyimir Putyin a vasárnap sugárzott televíziós interjúban ugyancsak a tárgyalásokat sürgette a szakadárok és a kijevi kormány között „a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról”. Az utóbbi kifejezés élénk visszhangot keltett, de erre reagálva az orosz elnök szóvivője sietve leszögezte, hogy az államfő nem úgy értette, hogy az országrész kiválna Ukrajnából.
Alekszej Arbatov orosz akadémikus Vlagyimir Putyin legutóbbi nyilatkozatait kommentálva a Vedomosztyi című napilapnak azt mondta, hogy Moszkva áttért a föderalizáció követelésétől a délkelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár régiók tényleges függetlenségének követelésére: önrendelkezési joggal és az államiság minden jellemzőjével, de anélkül, hogy azt elszakítaná Ukrajnától. Szerinte az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki köztársaság úgy létezik majd Ukrajnán belül, mint Kurdisztán Irakban.
Alekszej Muhin, a Politikai Információs Intézet nevű orosz elemző cég igazgatója a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy Putyin a csalódottságát fejezte ki legutóbbi nyilatkozataiban, és azt akarta az orosz közvéleménnyel tudatni, mennyire nehezek a tárgyalások az ukrán hatalommal, ellentétben a múlt keddi minszki csúcstalálkozón zajlott megbeszélésekkel.
Nyikolaj Petrov orosz politológus, a moszkvai Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja a Nyezaviszimaja Gazetának azt mondta, hogy „Oroszország részvétele az ukrajnai konfliktusban sokkal inkább összefügg a belpolitikával, mint a külpolitikával”. Hozzátette, hogy „az orosz részvétel további kibővülése nagyon kemény szankciókhoz vezethet, amit a Kreml természetesen el akar kerülni”. Másrészt „vinni kell a zászlót és sikereket kell mutatni” – mondta, és szerinte Vlagyimir Putyin ennek a politikának lett a foglya.

Forrás: MTI