NATO-főtitkár: Oroszország nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait

A NATO aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait, köztük a nukleáris fegyverekre és a haderő-telepítésekre vonatkozó megállapodásokat – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások betartása kulcsfontosságú eleme a globális biztonságnak.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

Oroszország számára sürgős tehát, hogy átlátható módon eloszlassa az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezmény megsértése miatti nemzetközi aggodalmakat – húzta alá.

Stoltenberg az ukrán oktatási törvény miatt Magyarország és Ukrajna között kialakult feszültségre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, Magyarország értékes partnere az észak atlanti katonai szövetségnek, ugyanis Budapest a NATO számos szerepvállalásához járul hozzá különböző módokon. Hozzátette, Ukrajna is fontos partnere a NATO-nak, amit az bizonyít, hogy az ukrajnai polgári lakossággal szembeni orosz fellépés miatt a szövetség a legnagyobb mértékben e fenyegetéshez igazította kollektív védelmi rendszerét.

Reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest párbeszéd útján talál mindkét fél számára elfogadható megoldást a közöttük fennálló nézeteltérésre. A NATO folytatja politikai és gyakorlati segítségnyújtását Ukrajna számára, ahogyan arról a szövetség és Petro Porosenko ukrán elnök júliusban, a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján megegyezett – tette hozzá.

A főtitkár Macedóniával kapcsolatban történelmi lehetőségnek nevezte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt vasárnapi népszavazás eredményét. Kijelentette, a NATO kapuja nyitva áll, a szövetség kész harmincadik tagjának fogadni az országot, a csatlakozásról folytatott tárgyalások pedig akár már a jövő év első hónapjában lezárulhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, ennek egyik kulcsfontosságú pontja az alkotmányos stabilitás, és a névvita végleges lezárása.

Stoltenberg végezetül bejelentette, a NATO az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tervezi a hónap végén Norvégiában. A hadgyakorlaton 31 ország 45 ezer katonája vesz majd részt mintegy 150 repülőgéppel és helikopterrel, 60 hadihajóval és több mint 10 ezer harckocsival. A gyakorlat egy NATO-tagország ellen elkövetett „képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét – mondta a főtitkár.