Nemzeti Gárda alakul

Oroszország már nem is leplezi hadseregének csapatmozgásait az ukrán határ mentén, de a moszkvai illetékesek azt állítják, a katonák csak gyakorlatoznak.

***

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök nem zárja ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök első forgatókönyve „birtokba venni a Krímet ilyen vagy olyan formában”. De tovább is mehet ennél: „És Oroszországnak van egy másik forgatókönyve – miként foglalja el egész Ukrajnát, beleértve az ukrán fővárost is. Minden az ő (mármint Putyin elnök – a szerk.) személyes céljaitól függ”. Jacenyuk erről amerikai útja során Washingtonban, az Atlanti Tanács előtt felszólalva beszélt – írja a zn.ua.

„Néhány évvel ezelőtt azt mondta (Putyin elnök – a szerk.), hogy az elmúlt évszázad legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió széthullása volt. Én azt mondanám, hogy az évszázad legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió helyreállítása lenne” – fogalmazott Jacenyuk az ukrán kormány sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.

***

Döntött a Nemzeti Gárda létrehozásáról az ukrán parlament – jelentette az UNIAN hírügynökség. A nagy többséggel elfogadott parlamenti határozattal gyakorlatilag újra felállítják az 1991–2000 között már működött fegyveres alakulatot, amelyet Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatott fel.

Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök, ideiglenes államfő a jogszabályt ismertetve közölte, hogy a haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre. Turcsinov korábban azt mondta, a Nemzeti Gárdának az lesz a feladata, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól – írja az MTI.

A jogszabály értelmében a Nemzeti Gárda vezetőjét a parlament nevezi ki, illetve váltja le az államfő javaslata alapján.

***

Az egyik orosz fegyveresek által blokád alatt tartott krími ukrán katonai alakulat, a taktikai légierő belbeki repülőtéren állomásozó 204-es brigádjának parancsnoka videó üzenetben fordult az ország vezetőihez, a védelmi minisztériumhoz és az ukrán fegyveres erők vezérkarához. Jurij Mancsur ezredes felszólította feletteseit, hogy hozzanak döntést a személyi állomány teendőiről közvetlen fenyegetés esetén.

A brigádparancsnok jelezte, hogy miközben állandó nyomás nehezedik rájuk az orosz fegyveresek, a helyi lakosság és a krími hatóságok részéről, a katonák csupán feletteseik arra vonatkozó szóbeli parancsával rendelkeznek, hogy „tartsanak ki, és ne használjanak fegyvert”.

Mancsur közölte, hogy a katonák hűek maradtak esküjükhöz. Az ezredes szavai szerint azonban az orosz katonák ultimátumai egyre fenyegetőbbek, ezért arra kéri a parancsnokságot, mielőbb döntsenek arról, miként reagáljanak az ukrán fegyveres erők tagjai a közvetlen fenyegetésre. Mancsur kijelentette, hogy amennyiben nem érkezik erre vonatkozó rendelkezés, az ukrán katonák az orosz fegyveresek támadása esetén a hadsereg szabályzatának megfelelően fognak eljárni, s ha kell, tüzet nyitnak – idézte a parancsnokot a zn.ua.

***

Egyre több felvétel támasztja alá az orosz katonai manővereket az ukrán határ közelében. A tsn.ua tájékoztatása értelmében orosz részről a nehéz fegyverzet átirányítását Ukrajna felé nem is titkolják.

A 2+2 tévécsatorna híradója szerint vasúton szállított lánctalpas páncélozott csapatszállító-járműveket fedeztek fel a Belgorod megyei Bolsaja Lopany nagyközség térségében, Rosztov utcáin pedig álcázás nélkül, fényes nappal közlekednek az önjáró tüzérségi lövegek.

Igor Tyenyuh ideiglenes ukrán védelmi miniszter korábban közölte, hogy Ukrajna északkeleti határainál már 220 ezer orosz katonát, 1800 tankot és 400 helikoptert vontak össze.

A zn.ua portál ugyanakkor arra is rámutat, hogy ennek ellenére Oroszország engedélyezte az ukrán félnek a területe feletti megfigyelő repülést a Nyitott Égbolt Szerződés alapján.

Az orosz védelmi minisztérium az ukrán határ menti csapatmozgásokat Rosztov, Belgorod, Tambov és Kurszk megyékben hadgyakorlatokkal magyarázza, melyek a közlés szerint március végéig tartanak majd.

***

Ma ismét gyengélkedett a hrivnya a bankközi valutapiacon. Nyitáskor 9,35-9,55 hrivnya/USD szinten kereskedtek az ukrán nemzeti valutával, ám délre az árfolyam 9,80-9,87 hr/USD-ig gyengült – írja a korrespondent.net.

Anatolij Danyilenko, az Ukrán Nemzeti Akadémia Gazdasági és Előrejelzési Intézetének igazgatóhelyettese egy mai kerekasztal-tanácskozáson úgy vélte, hogy amennyiben a hrivnya 10-12 hr/USD-ig gyengül (közelebb a tizenkettőhöz), az ukrán gazdasági növekedés (GDP) 4,5 százalékkal csökkenhet, az ipari termelés 10 százalékkal, az export 5 százalékkal eshet vissza, miközben az infláció 18 százalékra szökhet fel.

***

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími Legfelsőbb Tanács elnöke közölte, a félszigeten folyó kőolaj- és földgázkitermelést át kell adni az orosz cégeknek, köztük a Gazpromnak. „A kőolaj és a földgáz kitermelésével Oroszországnak kell foglalkoznia. Ez nem a mi témánk” – jelentette ki a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában.

A LigaBizneszInform eközben arról írt, hogy a Gazprom küldöttsége már meg is érkezett a Krímre. Az orosz állami vállalatóriás a helyi hatóságok által kisajátított Csernomornyeftyegaz cég épületében szándékozik berendezni hivatalát.

Korábban Szergej Akszjonov krími kormányfő bejelentette, hogy a Csernomornyeftyegazt államosítani fogják, miközben a cég az ukrán nemzeti energetikai vállalat, a Naftohaz 100 százalékos tulajdonában van – írja a pravda.com.ua.

***

Az ukránok kétharmada (67,2%) pozitívan fogadta Viktor Janukovics elnöki megbízatásának megszüntetését – derül ki a Razumkov Központ felméréséből, melyet az Interfax-Ukraina ismertet. A vizsgálat eredményei szerint a megkérdezettek 19,6 százaléka viszonyult ehhez a tényhez negatívan.

Ugyanakkor Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfőt a megkérdezettek 56 százaléka, Viktor Janukovicsot 10 százaléka tekinti elnöknek. További 27,7 százalékuk egyiküket sem, 18 százalékuk mindkettőjüket egyidejűleg államfőnek tekinti, 4,5 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

A február 18–20-i tiltakozó megmozdulások halálos áldozataiért az ukrán polgárok többsége (56,6%) Janukovicsot és más volt hivatalnokokat, 15,6 százalékuk az ellenzékben lévő politikusokat, 11,8 százalékuk egy harmadik, a helyzet kiélezésében érdekelt erőt, 8,6 százalékuk a radikális tiltakozókat, 1,7 százalékuk a rendőrséget és az egyéb rendfenntartó szerveket teszi felelőssé.