Nyelvi jogaink: állami nyelvpolitika
Valóban korlátozza-e az ukrán anyanyelvűek nyelvi jogait az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény?
Amióta elfogadták az állami nyelvpolitika alapjairól szóló jogszabályt, ukrán politikusok, politológusok, tudósok, művészek, újságírók egész sora követeli, hogy vonják vissza a jogszabályt. Követelésük egyik leggyakrabban hangoztatott érve az, hogy a kisebbségi nyelveken történő hivatali ügyintézés, a hivatali két- vagy többnyelvűség veszélyezteti az ukrán államnyelvi státusát, és sérti az ukrán nemzetiségű és anyanyelvű állampolgárok nyelvi jogait.
Ez az érvelés azonban alapvetően téves. A törvény senkinek semmilyen jogát nem korlátozza, hanem épp ellenkezőleg: a regionális nyelveket anyanyelvként beszélő ukrán állampolgárok nyelvi jogait biztosítja, anélkül, hogy mások jogait szűkítené. Az a lehetőség, hogy például a Beregszászi járásban a magyar anyanyelvűeknek joguk van saját nyelvükön a hivatalokhoz fordulni, nem jelenti azt, hogy ugyanez a jog ne illetné meg az ukrán anyanyelvűeket is. A Beregszászi járási hivatalok nem magyar egynyelvű ügyintézésre térnek át a törvényt alkalmazva, hanem a többnyelvű ügyvitelre. Az ukrán anyanyelvűek továbbra is saját anyanyelvüket használhatják minden olyan helyzetben, ahol korábban, a törvény megszületése előtt ezt tették. Ez a joguk nem szűnik meg. Ukrajna Alkotmánybíróságának egy 1999-ben (10-рп/99. számmal) hozott állásfoglalása, valamint az állami nyelvpolitika alapjairól szóló jogszabály egyértelműen előírja az államnyelv (tehát az ukrán) kötelező használatát az állami hivatalokban, oktatási intézményekben stb. Ukrajna egész területén [1.1.]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ukrán az egyedüli nyelv, melyet az állami hivatalokban, az önkormányzatok munkájában, az oktatásban stb. alkalmazni lehet.
Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény le is szögezi: „Jelen törvény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az államnyelv használati körének szűkítésére irányul”. [6.5.]
Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)