Orbán Balázs: 1848-ban a magyarok beírták magukat Európa történelmébe

A magyarok 1848-ban vér nélküli forradalommal írták be magukat Európa történelmébe, példa nélküli nemzeti egységben vívták ki a nemzet szabadságát és függetlenségét a birodalom elnyomásával szemben – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön Csornán, az önkormányzat március 15-i megemlékezésén.

„A magyar szabadságot azonban soha nem adták ingyen. A birodalom nem sokáig viselte el a magyarok függetlenségét, összehangolt támadást indítottak, (…) és szabadságharcra kényszerítették a magyar nemzetet” – emlékeztetett Orbán Balázs.

Az államtitkár kijelentette, ez a küzdelem nemcsak történelem, hanem napjaink valósága is, pedig az Európai Unió nem birodalomként született; szabadságszerető nemzetek alapították egy szörnyű háború után.

„Európát az Európai Unió intézményein keresztül ma újra Metternichek vezetik, akik ismét a történelmi folyamatok elkerülhetetlenségére hivatkozással akarják leépíteni a nemzeteket és birodalommá akarják szervezni az öreg kontinenst” – mondta.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az európai egyesült államok gondolatát „birodalmi gondolatnak” nevezte, amellyel „egy életidegen és sokszorosan megbukott birodalmi ideológiát igyekeznek ráerőltetni minden nemzetre”.

Az előttünk álló időszak sorskérdése, hogy Európa birodalommá válik-e és elpusztul, vagy az alapítók szándéka szerint megmarad szabad nemzetek szövetségének, amelyeket a kölcsönös tisztelet és egymás érdekeinek figyelembevétele jellemez – mondta Orbán Balázs.

„Ehhez a vitához azért nekünk, szabadságszerető, hagymázas, divatos ideológiákra legyintő, hazánkat szerető magyaroknak is lesz egy-két szavunk” – jelentette ki az államtitkár.
Kohl kancellár utolsó politikai üzenetét felidézve rámutatott: bizalomra épülő együttműködéshez megbízhatóságra és kiszámíthatóságra van szükség, amihez az is hozzátartozik, hogy az ember felismeri saját létfontosságú érdekeit, beágyazva a nagy egészbe, tekintettel a többiek érzékenységére és érdekeire.

Az ünnepséggel az önkormányzat a csornai csata emléke előtt tisztelgett: 1849. június 13-án itt zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája. Kmety György honvédserege meglepte és legyőzte az itt állomásozó császári sereget.

A csatában elesett Franz Wyss császári dandártábornok is. A temetőben két emlékmű is utal a csatára, és itt található Wyss sírja is. A Dreissiger-ház falán két, a csatában a házba belőtt ágyúgolyó között emléktábla látható.