Orosz Ildikó: a szórványban élő magyarok életképesek és élni akarnak

Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola felújítása és a Terebesfejérpatakon megalapított magyar óvoda kapcsán az intézmények múltjáról, jelenéről és jövőjéről nyilatkozott.

„Az egyik helyen kompenzáltunk, ugyanis 1989-ben a helyi magyarság Aknaszlatinán saját erejéből kiharcolta, hogy önállósodjon a magyar oktatás. Aknaszlatinán volt magyar állami iskola, de miután a ’70-es években felépítettek egy nagy iskolaépületet, összevonták a magyar, ukrán és orosz oktatási intézményt. Érdekes módon a román iskola önálló maradhatott. Itt elsorvadt a magyar oktatás, és 1989-ben már három–öt tárgyat oroszul tanítottak. De jött a változás” – mondta Orosz Ildikó, hozzátéve: itt alapították meg elsők között a helyi Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetét, aminek tagjai között voltak a tanárok is, akik önálló intézmény alapítása mellett döntöttek. A kezdeményezés kivitelezése nehéz volt, de a helyi bányászok is az ügy mellé álltak, így érték el, hogy teret kapjanak, igaz, a kijelölt hely egy életveszélyessé nyilvánított óvoda épülete volt. A 1989-es szeptemberi iskolakezdés feltétele volt, hogy rendbe hozzák az épületet. „Ez akkor egy nagy lelkesedést váltott ki Kárpátalja-szerte. Az alföldről is jöttek buszokkal pedagógusok, ácsok, magyar érzelmű emberek, akik kétkezű munkával hozták olyan állapotba az épületet, hogy megkezdhették a tanítást” – magyarázta a KMPSZ elnöke.

Beszámolt a szűkös állami támogatásról, ami csak a minimális fennmaradáshoz adott elegendő forrást, és az első húsz év nagyobb beruházásait  a Técsői Líceumra, a huszti iskolára és az árvíz miatt károsult viski iskolára költötték. „A Técsői járásban a legnívósabb iskola ez, ahol arányait tekintve a legtöbben teszik le az emelt szintű érettségit, továbbtanulnak, nem beszélve arról, hogy ez a magyar nyelv és kultúra egyik védőbástyája”, hiszen a szórványvidéken ez az utolsó oktatási intézmény, ahol a középiskolai tanulmányokat magyar nyelven végezhetik. Így került az aknaszlatinai magyar középiskola a bázisiskolák programjába. „Szerettük volna ezt az iskolát megerősíteni, amihez társult a magyar állam  támogatása, akik az általunk készített koncepciót a KMKSZ politikai menedzselésének hatására elfogadta, és elindult a bázisiskolai program első üteme.” Az elnökasszony elmondta, hogy első ütemben felújításokat szponzoráltak, a másodikban pedig tornatermet, konyhát és étkezét kapott az iskola, ami eddig nem volt, holott ez az új ukrán oktatási előírás. „Ha máson nem is, de a magyar tannyelvű iskolákon ezt számon fogják kérni, és ha nem felelnek meg, lefokozzák, leépítik vagy összevonják más iskolákkal” – fogalmazott Orosz Ildikó, elmondva: az osztályok húszfősek, köztük olyan gyerekekkel, akik félig vagy egyáltalán nem magyarok.

Terebesfejérpatakon az elnökasszony elmondta, hogy a folyamatban lévő óvodafejlesztési program harmadik ütemének a 75. épületét adták át, ahol nem felújítás történt, hanem egy új óvoda alapítása.

„Ezen a területen, a szórványban, már csekély számban élnek magyarok, de nagyon életképesek, és élni akarnak. Olyan kis közösség van itt, amely igen-igen elapadt. De akik itt maradtak, és ragaszkodnak magyar és sváb gyökereikhez, ragaszkodnak római katolikus vallásukhoz és anyanyelvükhöz is” – mondta.

Orosz Ildikó elmondta, hogy a településen 2013-ban római katolikus templomot építettek. „2015-ben mint megyei képviselőhöz fordult hozzám 16 szülő, hogy nyithassanak magyar csoportot. Az állami óvodán belül erre nem volt lehetőség, megvizsgáltuk a kérdést. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program segítségével vettünk egy épületet, amit átalakítottunk, felújítottunk, engedélyeztettük, és a mai napon 19 óvodás iratkozott be. Remélem, szeptember elsejével elindul a foglalkozás számukra” – fejtette ki az elnökasszony, aki elmondta, hogy a helyi gyermekek odahaza is ukránul beszélnek. „Itt nyelvújítási folyamat kezdődik, hiszen ezen a településen száz éve nincs intézményes magyar nyelvű oktatás. A Pedagógusszövetség vasárnapi iskolája működik itt, illetve a KMKSZ-nek van alapszervezete. Az óvoda úgy lett kialakítva, hogy az emeleti terem egyúttal magyar közösségi tér is, lesz, úgy a KMKSZ, mint a KMPSZ rendezvényeinek és a vasárnapi iskolának is helyet fog adni” – fogalmazott Orosz Ildikó, aki elmondta, hogy a most beíratott gyermekek szülei felvetették az elemi iskola alapításának ötletét, osztályonként 5–10 gyermekkel. Az elnökasszony azért is tartja ezt jó ötletnek, mert „amennyiben elemiben a saját településükre járnának a gyermekek, ötödik osztálytól könnyebb lenne beutaztatni a gyermekeket Aknaszlatinára, ahol a magyar nyelvű oktatásnak hagyománya van.”

Szabó Kata
Kárpátalja.ma