Megmaradás három pilléren – sors, oktatás, közösség Kárpátalján
Kárpátalja a háború árnyékában témában tartott előadást Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke a Magyarok Országos Gyűlésén június 29-én Ópusztaszeren.
Előadásában személyes történeteken keresztül mutatta be a kárpátaljai magyarság sorsát az elmúlt évszázadban. Továbbá kiemelten szólt az oktatás helyzetről és a közösségi önszerveződés fontosságáról.
Orosz Ildikó rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarságnak minden országváltás után a nulláról kellett újjáépítenie saját értelmiségi rétegét. A Szovjetunió idején politikai üldöztetések, kolhozosítás és elnyomás sújtotta a közösséget. A magyar nyelvű oktatás csak 1953 után indulhatott meg komolyabban, és a hatvanas évektől kezdve született meg az a generáció, amely már felsőfokú végzettséggel tudott visszatérni a közösség szolgálatába.
Kiemelte a hatvanas–hetvenes években megindult polgárjogi mozgalmak jelentőségét, amelyek célja az esélyegyenlőség és az anyanyelvi oktatás biztosítása volt. A nyolcvanas évek végére megerősödő magyar közélet eredményeképp jött létre 1989-ben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, majd 1996-ban a beregszászi Rákóczi-főiskola.
A rendszerváltás után Ukrajna ígéreteket tett a kisebbségi jogok biztosítására, ám ezek később nem teljesültek maradéktalanul.
Orosz Ildikó szerint a 2017-es oktatási törvény, valamint az államnyelvi és kisebbségi törvények súlyosan korlátozták az anyanyelvhasználatot, különösen az oktatás területén. A kárpátaljai magyar közösség jogainak csorbítása mellett elmondta:
– Bár történt némi visszarendeződés, a jogoknak csak körülbelül 70%-át kaptuk vissza.
Az előadás zárásaként hangsúlyozta, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően működhetnek ma is a kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézmények az ukrán törvények teljeskörű betartása mellett.
– Most újra a nulladik pontnál tartunk – fogalmazott, utalva arra, hogy az elmúlt évtizedek munkája után ismét alapjaiban kérdőjeleződik meg a közösség jövője Kárpátalján.
– Mi reménykedünk abban, hogy előbb-utóbb ezek a törvényi visszavonások megtörténnek, és visszaadják jogainkat, és akkor könnyebb lesz talán Európához is csatlakozni
– zárta gondolatait Orosz Ildikó.
Mondik Márta