Pénz a borítékban

A sajtóban napvilágot látott a hír, miszerint Olekszandr Klimenko bevételi és jövedéki miniszter rájött, miként szervezze meg a borítékban folyósított bérek elleni harcot.

Az elképzelésről beszámoló uareview.com szerint első lépésként betiltanák az országban a borítékok gyártását és értékesítését. Érdekes, vajon mennyi boríték maradt még az Ukrposta raktáraiban Kárpátalja megyében? – teszi fel a kérdést a máris aggódó cikkíró.

„Gyökerestől kell kiirtani a problémát – idézi a portál a minisztert. – Ezért szándékozunk betiltani a borítékok gyártását és értékesítését. Annál is inkább, mivel jelenleg úgysem használja szinte senki rendeltetésük szerint a borítékokat. A papírlapokat pedig könnyű sms-re vagy elektronikus postára cserélni.”

Klimenko elmondta, hogy a borítékok gyártásának és értékesítésének tilalmát több szakaszban vezetik be: kezdetben illetéket vetnek ki a borítékokra és áruk 10 hrivnyára nő, a továbbiakban következik értékesítésük teljes betiltása, és utolsó pontként elkobozzák az Ukrposta raktáraiból a megmaradt borítékkészleteket.

A cikk beszámol egy másik törvénytervezetről is, melynek célja az árnyékgazdaság megszüntetése, és amely kötelezi az ország valamennyi könyvelőségét, hogy irodáikat szereljék fel egy speciálisan e célra tervezett világítási rendszerrel, amelynek fényétől a megvilágított tárgyak nem vetnek árnyékot. Ily módon sem maga könyvelő, sem a könyvelés nem marad árnyékban – mutat rá a cikk.

Gondolom, mostanra valamennyi olvasó rájött már, hogy úgynevezett álhírt olvas, amelynek lényege, hogy egyetlen szava sem igaz, viszont szerencsés esetben, tehát ha tehetséges ember írta, kiválóan alkalmas arra, hogy görbe tükröt tartson a valóság elé. Az álhírt több „valódi” hírekből élő portál is átvette, s némelyikük minden jelzés vagy figyelmeztetés nélkül tette közzé azt a napi hírfolyamban.

Sokan – többek között e sorok írója is – nem jöttek rá mindjárt a turpisságra, bár érezték, hogy valami nincs rendjén a hírrel. Volt, aki bevallotta: csak akkor ébredt rá, hogy megtréfálták, amikor az árnyékmentes megvilágítás felszereléséről kezdett olvasni.

De ennek nem a túlzott hiszékenységünk az oka, hanem az elképesztő valóság. Nap, mint nap olyan mennyiségű abszurd, a realitással köszönőviszonyban sem álló információt, rendelkezést és törvényt zúdítanak ránk, hogy már a legelképesztőbb ötletek sem váltanak ki belőlünk különösebb csodálkozást vagy gyanakvást, egyszerűen csak közönyösen, gépiesen befogadjuk az információt, majd rezignáltan továbblapozunk. Sőt! Szerkesztőm az ötlet gyakorlati hasznosítását is fontolóra vette – persze csak tréfásan –, mondván, a borítékok betiltásával megoldhatnánk a levélbombák problémáját.

Eközben a cikket olvasók kommentjeikben azon kezdtek el vitázni félig tréfásan, hogy a boríték betiltása bizonyosan nem vetne véget a fizetések „borítékolásának”, hiszen aki makacsul tartózkodik az adók megfizetésétől, az boríték híján zacskóban, vagy akár zokniban is kész volna fizetni. Valljuk meg: ha csak így tudjuk eltartani a családot, ha elég pénz van a borítékban (vagy zacskóban, zokniban), mi a magunk részéről hajlandók volnánk átvenni azt (tisztelet a kivételnek!). És ennek semmi köze a csomagoláshoz.