Potápi: a szórványtelepülések erősödni szeretnének

Azok a szórványtelepülések tudtak fennmaradni eddig, amelyek őrizték ragaszkodásukat, hitüket és magyarságukat, és ezek a települések tovább szeretnének erősödni – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a vajdasági Maradékon.

Potápi Árpád János, aki a Tisza István egykori miniszterelnök településre látogatásának 100. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen vett részt, kiemelte: a szórványban a leginkább a magyar intézményrendszert kell megerősíteni, azon belül pedig az oktatási rendszert, ugyanis az a legfontosabb, hogy minden magyar gyerek számára elérhető legyen a magyar nyelvű oktatás, és az intézmények külsejükben és oktatási színvonalukban is jobbak legyen, mint a többségi nemzeti iskolák.

Mint mondta, a magyar kormány a különböző nemzetpolitikai programjain keresztül tudja támogatni a szórványban élőket. „Azok a közösségek tudnak megmaradni, amelyekben van egy olyan lelkész, tanító vagy polgármester, aki összefogja a közösséget, tud célokat meghatározni, és ezek mellé a közösség oda tud állni” – tette hozzá.

Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy Tisza Istvánt IV. Károly osztrák császár és magyar király kérte meg 1918 szeptemberében, hogy tegyen egy délvidéki utazást. Tisza István Maradékon a helyi vezetőkkel találkozott, ahol az elöljárókkal közölte: Magyarország elveszítette a háborút. Egyben arra kérte őket, hogy őrizzék meg református hitüket és magyarságukat.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Maradék azóta is megőrizte magyarságát és nemzethez való ragaszkodását, mégpedig olyannyira, hogy 37 év után újra indult magyar osztály a helyi iskolában, és elkezdték építeni a szórványóvodát is, ahová a környékbeli gyerekek járhatnak majd.

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke Maradékot a „szórványok szórványának” nevezte. Kijelentette: a száz évvel ezelőtti látogatás párhuzamba állítható a mostani ünnepi megemlékezéssel, mindkét alkalom üzenete a nemzetben történő gondolkodás volt. A mostani látogatás pedig főként arról szól, „hogyan tud a szerémségi magyarság is bekapcsolódni abba a vérkeringésbe, amelyet egységes magyar nemzetnek nevezünk”.

A kétezer lakosú Maradék lakosságának 60 százaléka szerb, 24 százaléka pedig magyar.