Rendkívüli felülvizsgálatokat kellene lehetővé tenni a kisebbségvédelem területén

Rendkívüli felülvizsgálatok indítását is lehetővé kellene, hogy tegye az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a kisebbségvédelmi keretegyezmény szerint ötévente kötelező monitorizálások mellett – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa csütörtökön.

Kalmár Ferenc András az M1 csatornán kifejtette, ez elmúlt években több visszás helyzet is kialakult, amelyeket a lezárult, az aláíró országokban a vállalt kötelezettségek minél hatékonyabb végrehajtását ellenőrző monitorizálások már nem vizsgáltak. Ukrajnában is azt követően fogadták el az oktatási törvényt, hogy az ország negyedik felülvizsgálata is lezárult 2017-ben – mutatott rá.

A miniszteri biztos azt mondta, az Európa Tanács két dokumentumot is elfogadott a kisebbségek védelmére a 1990-es években, de ezek az egyezmények nem a kollektív, hanem inkább az egyéni kisebbségi jogokat erősítették. Ez nagy probléma, hiszen egy közösség megmaradásához a kollektív jogok nagyon fontosak, ahogy a közös identitás erősítése is – értékelte. További problémaként hivatkozott arra, hogy az egyezményekben foglaltak az aláíró országok számára kötelezőek, de nem kikényszeríthetők.

A műsorban elhangzott, az európai őshonos kisebbségek védelmét illetően fordulópontot hozhat a jogaik védelméért indított Minority SafePack elnevezésű nemzetközi kisebbségvédelmi kezdeményezés.

A Minority SafePack nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.