Szakértő: nemzetközivé válhat az orosz–ukrán konfliktus

Egyre mélyül az orosz–ukrán konfliktus, de vajon honnan gyökerezik mindez?

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hogy az orosz–ukrán konfliktus gyökeréért egészen a Szovjetunió széteséséig kell visszamenni.

Horváth József rámutatott, akkor született egy amerikai–orosz megállapodás, miszerint a Szovjetunió elengedi Közép-Európát, a NATO pedig nem terjeszkedik a keleti és az orosz határok felé.

Ennek ellenére Észtország, Lettország és Litvánia, a három balti állam belépett a NATO-ba és az Európai Unióba is. Majd ezek után történt az ukrán konfliktus, amiben egy „elitcserét” hajtottak végre.

Amikor 2014-ben forradalommal leváltották a Janukovics-féle oroszbarát elitet és a kormányt, akkor az Oroszország számára egy biztonsági és stratégiai kihívást is jelentett, mivel Oroszország egyfajta védvonalként tekint a határai mentén a volt szovjet köztársaságokra.

Ezért, ha ott a NATO és az amerikai érdekek megjelennek, azt biztonságpolitikai fenyegetésnek tekinti Moszkva – magyarázta Horváth József.

Érzékeny pontnak számít az is, hogy Ukrajnában komoly orosz kisebbség él. Egy friss felmérés szerint azok is, akik magukat ukránnak vallják, a háztartásban oroszul beszélnek.

Az elmúlt hetekben az ukrán vezetés levett több tv-csatornát, amely orosz nyelven sugárzott.

„Most már az eszkaláció egy olyan pontjára értünk, aminél nehéz belátni, hogyan tovább” – emelte ki.

Hatalmas ország lévén, a konfliktusban szerepet játszanak Ukrajna gazdag termőföldjei is. Emellett a nehézipar ott koncentrálódik, ahol az orosz kisebbség él többségben.

Hangsúlyozta, egy optimista forgatókönyv szerint az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna is időben megáll, mert mindhárom ország felismeri, hogy a jelenlegi helyzet pillanatokon belül széles nemzetközi konfliktussá válik.

Forrás: hirado.hu