Tagadja a Kreml, hogy orosz egységek harcolnának Ukrajnában

Az orosz államfő szóvivője kedden tagadta, hogy az orosz hadsereg egységei tartózkodnának Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolt az orosz államfő hatalomra jutásának 15. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai kerekasztal-beszélgetésen. Az újságíró azt szerette volna tudni, az orosz hatalom miért restelli elismerni, hogy csapatokat küldött a Donyec-medencébe, miközben Vlagyimir Putyin a népszerűsége csúcsán van.
„Egyáltalán nem szégyellünk erről beszélni, nyíltan beszélünk róla. Amiről egyes orosz sajtóorgánumok írnak, – és arról írnak, amiről csak akarnak, – azt határozottan cáfoljuk” – mondta erre a szóvivő. Az orosz csapatok délkelet-ukrajnai jelenlétét szerinte a nemzetközi megfigyelők és „a kijevi hivatalos képviselők” is cáfolják, amivel Peszkov az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőire, valamint az ukrán hatalom képviselőire utalt.
Orosz sajtójelentések szerint Viktor Muzsenko ukrán vezérkari főnök állítólag kijelentette korábban, hogy nincsenek orosz katonai alakulatok Ukrajnában.
A BBC orosz nyelvű hírszolgálata kedden interjút közölt egy szentpétervári férfival, aki a donyecki szakadárok egységparancsnokának mondta magát. Az orosz férfi arról beszélt, hogy az orosz hadsereg reguláris csapatai orosz tábornokok és más magas rangú katonatisztek irányításával foglalták vissza a múlt hónapban az ukrán fegyveres erőktől a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Debalceve városát.
Március elején a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap egy sebesült burjátföldi katonával készített beszélgetést jelentetett meg. Az Oroszországi Föderációhoz tartozó területről származó fiatalember elmondta, hogy orosz páncélos zászlóalj harcolt a délkelet-ukrajnai Debalcevénél. Az újság korábban is közölt cikkeket az ukrajnai fegyveres összecsapásokban részt vevő orosz katonákról, illetve több orosz katona haláláról.
Az orosz elnöki szóvivő azt is cáfolta, hogy a tavaly március 21-re Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget veszteségeket okozna Oroszországnak. Azt mondta, hogy csupán pótlólagos költségek keletkeztek a terület és Oroszország egyesülésével Moszkva számára.
Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter a moszkvai kerekasztal-beszélgetésen közölte: az orosz gazdaság 3-4 év alatt akár 200 milliárd dollár veszteséget is szenvedhet a Krím elcsatolása miatt. A terület támogatása évi 6-7 milliárd dollárt jelent az orosz költségvetésnek, de a nyugati szankciók, az orosz gazdaság és hatalom iránti bizalom elvesztése, az ennek következtében fellépő tőkekiáramlás, valamint „az orosz piaci játékszabályok megváltozása” összességében sokkal nagyobb veszteséget okoznak Oroszországnak – mondta a tekintélyes szakember.