Tanúvallomást tett Arszenyij Jacenyuk volt ukrán kormányfő a Viktor Janukovics ellen hazaárulásért indított perben

Tanúként hallgatta meg hétfőn Arszenyij Jacenyuk volt ukrán kormányfőt, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front vezetőjét az a kijevi bíróság, amely eljárást folytat az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök ellen hazaárulás vádjával.

Jacenyuk kijelentette: arról, hogy Janukovics az orosz hadsereg beavatkozását kérte Ukrajnában Vlagyimir Putyintól, csak az orosz elnök, valamint Vitalij Csurkin Oroszország akkori ENSZ-képviselője kijelentéseiből és moszkvai külügyminisztériumi nyilatkozatokból szerzett tudomást. Szavai szerint Janukovics Putyinhoz intézett kérése a Kremlnek volt fontos, ezáltal akarta Moszkva elkerülni azt, hogy nemzetközi szinten büntetőintézkedéseket hozzanak Oroszországgal szemben a Krím félsziget megszállásáért. Hozzáfűzte, hogy 2014. március 1-jén felhívta őt telefonon Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, de – mint fogalmazott – a Krím megszállásának témáját nem érintették.

A politikus közölte, hogy utoljára 2014. február 22-én beszélt telefonon Janukoviccsal szavai szerint az exállamfő mögött álló Régiók Pártja egyik képviselőjének mobiltelefonján. „Várható további lépéseiről és a politikai válság rendezéséről beszéltünk” – mondta Jacenyuk.

A volt kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy Oroszországba szökése közben Ukrajnában nem volt veszélyben Janukovics élete. Ezt bizonyítja az, hogy a leváltott államfő lemondott az állami védelemről – jegyezte meg.
Tanúvallomásában kiemelte, hogy Janukovics jogi úton nem támadta meg az államfői tisztről történt menesztéséről hozott döntést, ami Jacenyuk szerint úgy értelmezhető, hogy elfogadta azt törvényesnek.

Az ukrán parlament 2014. február 22-én szavazta meg több mint kétharmados többséggel Janukovics leváltását az elnöki tisztről. A politikus ekkor már menekülőben volt Oroszország felé.

Janukovics 2014. március 1-jén tett írásos nyilatkozatot, amelyben Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ezt idén januárban az ENSZ-ben is megerősítették Kijevnek.

Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza
jóváhagyta a dokumentumot.

A bíróság hétfőn meghallgatta tanúként Arszen Avakov belügyminisztert is, aki elmondta, hogy még Harkiv megyei kormányzó volt, amikor utoljára beszélt a volt ukrán elnökkel 2010-ben az irodájából telefonon. Janukovics hívta fel, és arra kérte, támogassa őt az elnökválasztási kampányban, amit Avakov szavai szerint visszautasított.