Terrorizmus: kétezer óta kétezer európai áldozat

Szerző: | 2019.12.08., 21:30 | Nézőpont, Világ

Illusztráció

A Terrorizmus fekete és fehér könyve című európai dokumentumból kiderül: az ezredforduló és 2018 között közel kétezer áldozata volt a terrorizmusnak Európában. Az áldozatok között négy magyar katona is van, ők Afganisztánban teljesítettek missziós feladatokat.

Csaknem kétezer áldozata volt a terrorizmusnak az ezredforduló és 2018 között, akik vagy az Európai Unióban, vagy pedig európai állampolgárként az EU területén kívül veszítették életüket merényletben. Utóbbiak közé tartozik négy magyar katona is,

Kovács Gyula tűzszerész főtörzs-őrmester, Nemes Krisztián tűzszerész őrnagy, Papné Ábrahám Judit törzsőrmester és Kolozsvári György zászlós.
Mindez a Terrorizmus fekete és fehér könyvéből derül ki, amelyet egy spanyol európai parlamenti képviselőnő vezetésével állítottak össze és hoztak nyilvánosságra.

Az ügyben konferenciát is szerveztek az Európai Parlamentben, ahol a terrorizmus szakértői mellett az áldozatok képviselői is felszólaltak. Az EU egyébként több irányelvet is elfogadott már a terrorcselekmények hatékonyabb üldözése és megelőzése érdekében, azonban még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek még nem ültették át ezeket nemzeti jogalkotásukba.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az M1 Szemtől szemben című műsorában elmondta, a magyar katonák egy béketeremtő misszióban vettek részt Afganisztán egyik tartományában. Hozzátette, itt iskolaépítéstől az élelmiszerellátáson át igyekeztek mindet újraindítani, az élethez szükséges alapvető tényezőket újra megszervezni a lakosság számára a hosszú, évtizedes háború után. Horvát József kiemelte, ezt a feladatot a magyar katonák eredményesen hajtották végre, hiszen nemcsak a lakosság életminőségén javítottak, hanem a helyi lakosság is elfogadta és megszerette őket.

Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója úgy véli: azok az országok, akik segítséget akarnak nyújtani, kétszer is gondolják át végső döntésüket, mivel a huszadik századhoz képest jelentősen átalakultak a hadászati feltételek. Hozzátette: ma már olyan hadseregek állnak egymással szemben, amelyek nem ugyanazon a fronton harcolnak.

Az Oeconomus igazgatója hangsúlyozza, az a fajta nyomásgyakorlás, ami a terrorizmuson keresztül érkezik Európa felé, politikai jellegű. A terrorista csoportokat egyáltalán nem érdekli, hogy az általuk uralni kívánt térségben a katonák, civil szervezetek humanitárius feladatot látnak el. Farkas Örs szerint mivel az Iszlám Állam szemtől szemben nem tudja felvenni a harcot a NATO katonáival, így kénytelenek az említett térségben félelmet, terrort generálni.

A számok akár félre is vezethetnek – állítja az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Kiemelte, az Amerikai Egyesült Államokban kimutatták, hogy a vietnámi háború alatt többen vesztették életüket autóbalesetben, mint ütközetben. Hozzátette, és a háborúban elesettek száma nem a teljes képet mutatja.

Nem szabad megfelejtkezni a sebesültekről, a bántalmazott gyerekekről, és nőkről, és azokról sem, akik végignézték egy ember halálát, vagy közvetlen közelről élhették át a robbantásokat. Ezek az emberek is a háború áldozatai – emlékeztet Horváth József.

Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója szerint a migráció és a terrorizmus mögötti érdekek nagyon összetetten működnek. Hozzátette, alapvetően Európa azon országaitól várják a migráció megoldását, akiknek ez egyáltalán nem áll érdekében gazdasági okok miatt. Egy elöregedő társadalomban szükség van a friss és fiatal munkaerőre, és ezt a tagországok a bevándorlókkal meg is kapják – véli Farkas Örs. Hozzátett, a franciák a, németek, a britek, a spanyolok számára nem volt elég Európa más országaiból hozzájuk érkezők száma, tovább merítettek, és ennek a következményeit szenvedi most Európa. Kiemelte, a gazdasági okok továbbra sem szűntek meg így, Farkas Örs véleménye szerint továbbra is megoldatlan marad a migráció kérdése.

A legnagyobb probléma az, hogy a nyugati országok döntésének következményit azok is megszenvedték, akik ellenezték a migrációt – mondta Farkas Örs. Hozzátette, gondoljunk a Szerbiában vagy Bosznia-Hercegovinában uralkodó tragikus helyzetre. Kiemelte, jelenleg Németország a lehetetlent szeretné megvalósítani – egyszerre szeretné megteremteni a biztonságot, és támogatni a migrációt.

Pin It on Pinterest

Share This