Ukrajna: A lehetőségek földje

Sok mendemonda kering Ukrajnáról tőle nyugatra. Egy biztos: a több, mint 600 ezer négyzetkilométeren elterülő ország Európa második legnagyobb állama.

Mezőgazdasága hatalmas potenciállal rendelkezik: a köztudottan a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna gabonatermelése pedig az elkövetkező években növekedhet.

Az ország mezőgazdasági potenciálját legjobban a következő adatok mutatják: Ukrajna területileg 16 százalékát tette ki az egykori Szovjetuniónak, de gabonatermesztésének 20 százalékát, cukorrépa-termesztésének 59 százalékát, napraforgó-termesztésének 44 százalékát, burgonya-termesztésének 21 százalékát, tej- és hústermelésének pedig 22-22 százalékát adta. Ukrajna területének nagyobb része, 69 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre, azaz összesen 418 000 négyzetkilométernyi terület. Ezen belül 326 700 négyzetkilométeren – az összterület 54 százalékán – folyik szántóföldi növénytermesztés.

Összehasonlításul: Magyarországon 57 900 négyzetkilométer mezőgazdaságilag művelhető terület van. Ukrajnában 2008-ban 15 363 700 hektáron termeltek gabonaféléket, a gabonatermés 53,26 millió tonna volt, hektáronként átlagosan 34,7 tonna gabona termett. A mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagy kiterjedése mellett az agroökológiai adottságok, elsősorban a mélyrétegű csernozjom talajok (fekete föld) is alkalmassá teszik Ukrajnát a szántóföldi növénytermesztésre, a csapadék mennyisége ugyanakkor adott esetben limitáló tényező lehet.

Exportkorlátozások

Emlékezetes például, hogy tavaly októberben különböző gabonafajtákból összesen 2,7 millió tonnás gabonakiviteli kvótát vezetett be Ukrajna az év végéig: 2,0 millió tonna lett a kukorica, félmillió tonna a búza és 200 ezer tonna az árpa exportkvótája. Ukrajnában ugyanis a múlt évben csak mintegy 39,2 millió tonna gabona termett – több évtizede a legkisebb termés –, szemben az előző évi 46 millió tonnával, az országot sújtó aszály miatt. Ukrajna évi gabonaszükséglete 26 millió tonna. A júliussal kezdődött piaci évben Ukrajna 5,5 millió tonna gabonát exportált, de az exportkvóta elrendelésével a gabonakivitel gyakorlatilag leállt. A június végével záródott egy évben – vagyis az ezt megelőző, 2009/2010-es idényben – Ukrajna még 21,5 millió tonna gabonát adott el külföldön. Az ukrán kormány az októberben hozott intézkedést később kétszer is meghosszabbította: előbb decemberben március végéig – akkor arról is határoztak, hogy a kukorica kvótáját 1 millió tonnával, a búzáét 500 ezer tonnával megemelik -, később idén márciusban, mely döntéssel egyidejűleg a kukoricára vonatkozó kiviteli korlátozást 2 millió tonnával 5 millió tonnára emelte fel. Egyes elemzők szerint az ukrán intézkedéseknek közük lehet Oroszország érdekeihez – azaz, hogy a gabona ára – így az orosz gabonáé is – ne csökkenjen jelentősen a világpiacon, mások azonban ezt a megközelítést kevésbé tartják valószínűnek és hangsúlyozzák: a döntésnek nem politikai, azaz „oroszbarát”, sokkal inkább gazdasági okai vannak. Az élelmiszerexport visszafogására bevezetendő intézkedésektől óvja a termelő országokat – így Ukrajnát is – az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO, erősen ellenezve az egyes államok exportjának a hazai élelmiszerellátás védelmében bevezetett, illetve tervezett visszafogását. A szervezet szerint a kivitel csökkentése növeli az élelmiszerek világpiacán a bizonytalanságot és még feljebb hajtja az árakat, miközben a belföldi piacokon nyomottá teszi azokat.

Az ukrán agrárminisztérium mindenesetre idén januárban korlátozás nélküli gabonaexportot sürgetett a 2011/2012-es idényre vonatkozóan. A legújabb hír pedig az ukrajnai gabonaterméssel kapcsolatban az, hogy az eddig vártnál kisebb lehet az idei gabonatermés. Az UkrAgro-Consult mezőgazdasági tanácsadó cég azzal számol, hogy az idei gabonatermés 44,72 millió tonna lesz az eddig várt 46,88 millió tonna helyett, vártnál alacsonyabb hozam miatt. Az UkrAgroConsult előrejelzése szerint idén 20,5 millió tonna búzát, 9,8 millió tonna árpát és 11,9 millió tonna kukoricát takarítanak be. Az elemzők szerint mindenesetre tíz év múlva 327 millió tonnánál több gabona cserélhet majd gazdát a világpiacon, ami 21 százalékos növekedést jelent. Míg Oroszország részesedése a világ búzakereskedelméből a 2009/2010-es gazdasági évi 13,9 százalékról 19,2 százalékra növekedhet, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán együttes aránya 20 százalékról 33 százalékra bővülhet az elkövetkező évtizedben. Növelheti kibocsátását Ukrajna kukoricából is, de repcéből a 2008/2009-es gazdasági évben elért 2,9 millió tonnás rekordtermés előreláthatóan nem dől meg ebben az időszakban. Az előrejelzések szerint Ukrajna az előttünk álló évtized végén 2,7 millió tonna napraforgóolajat sajtol majd, ugyanannyit, mint a 2008/2009-es gazdasági évben, amikor ezzel a mennyiséggel a világ második legnagyobb napraforgóolaj előállítója volt. A sajtolásban világelső Oroszország eközben 2,9 millió tonnáról 3 millió tonna fölé növelheti termelését, de exportban nem lesz képes megismételni a 2008/2009-es szezon 0,8 millió tonnás kivitelét. Előreláthatóan a világ vezető napraforgóolaj-exportőrének számító Ukrajna kivitele sem haladja meg a 2008/2009-es gazdasági évben elért 2,2 millió tonnát.

Jövőkép

A táblázat adataiból látható, hogy az 1990-es évhez képest jelentős csökkenést mutatnak a rendszerváltást követő években a főbb termesztett növények termésátlagai. A rendszerváltással átalakuló termelési struktúra ugyanis nem tudott kellően stabilizálódni. Hozzájárult ehhez, hogy az ukrajnai termőföldek mintegy fele még állami kézben van, a másik fele volt kolhoztagoké, akik közül sokan bérbeadják az átlagosan néhány hektáros földeket. A visszaesés, a pillanatnyi kereskedelmi intézkedések vagy termelési ingadozások azonban alapjaiban nem ássák alá Ukrajna fejlődését – az agrárszektorban sem. A keleti szomszéd tárgyalásokat folytat az Európai Unióval és természetesen sok függ a tárgyalások kimenetelétől. Termőföldet külföldi egyelőre nem vásárolhat Ukrajnában, gazdasági társaságban azonban igen, melyek vásárolhatnak földet. Külföldi magánszemélyek elővételi jogot biztosító haszonbérbe vehetnek földet, hosszú távra is. Igaz, ezekre a földekre nem vehetnek fel jelzáloghitelt, így nem tudnak forrást szerezni beruházásaikhoz. A földvásárlási moratórium 2010-ben lejárt, ezt azonban a törvényhozás 2012-ig meghosszabbította, arra hivatkozva, hogy hiányoznak a jogszabályi és földpiaci információs feltételek. A moratórium elvileg tovább is hosszabbítható, bár az ukrán miniszterelnök inkább megnyitná a földpiacot. Mykola Azarov szerint a mezőgazdasági termelés növeléséhez ez elengedhetetlen. Úgy véli: a külföldiek korlátozott tulajdonosi jogai, és a túlzott bürokrácia tehet arról, hogy az egykor Szovjetunió „kenyereskosaraként” számon tartott ország ma már szinte minden élelmiszert importból szerez be. A miniszterelnök szerint azért nem történnek meg a szükséges beruházások az ukrán mezőgazdaságban, mert a föld használói addig nem érdekeltek a fejlesztésekben, amíg nem a saját tulajdonukról van szó.

Ukrajnában mindenesetre a moratórium feloldása után viszonylag alacsony földárakra számítanak a szakértők, tehát külföldieknek nem rossz üzlet belevágni az ukrajnai gazdálkodásba – ahogyan ezt a nyugat-európai gazdálkodók közül sokan már meg is tették, teszik. Főként németországi mezőgazdasági termelők kezdenek Ukrajnában nagyüzemi növénytermesztésbe, kihasználva a jó adottságokat, alacsony árakat és a gabonafélék világpiaci konjunktúráját. Ukrajnában fontos szerepet kap a növénytermesztésre kevésbé alkalmas szántóföldi területek legelővé konvertálása – véli a FAO. Ez egyszerre szolgál természetvédelmi célokat és biztosít lehetőséget az állatállomány növekedéséhez. Utóbbi ponttal egybecsengő véleményt fogalmaznak meg kanadai szakértők is, akik Ukrajna mezőgazdaságának fejlődését elsősorban az állatitermék-előállítás (baromfi, szarvasmarha és sertés) növelésében látják. Ez mindenképpen megnöveli a gabonák iránti keresletet is, illetve hozzáadott érték növelést jelent azok értékesítésekor. Az ukrajnai kiskereskedelem és élelmiszeripar gyorsan fejlődik és az ország különösen jelentős exportőrré válik a FÁK országokba. A kereskedelmi környezet azonban Ukrajnában nem látható át könnyen, ezért a kezdő exportőröknek amerikai kormányzati szakértők azt tanácsolják, hogy szerezzenek egy tapasztalt ukrajnai partnert elfogadott kapcsolatokkal.

Tóth László Levente

Axiál híradó 2011/2

 Forrás: axial.hu