Elítélte az ukrán parlament a szovjet katonai közigazgatás kárpátaljai bűntetteit
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa szeptember 3-án elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit. A 261 mellette, 0 ellene és 0 tartózkódó szavzattal meghozott rendelkezés egyik kezdeményezője Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke.
A parlament honlapján is elérhető dokumentum szerint 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulását követően a térségben szovjet katonai közigazgatás jött létre. Az NKVD és a SZMERS által végrehajtott egyik legsúlyosabb intézkedés a polgári lakosság férfi tagjainak tömeges őrizetbe vétele volt.
A 18 és 50 év közötti férfiakat a hatóságok gyakran „mobilizáció” ürügyén gyűjtötték össze, majd bírósági ítélet nélkül kényszermunkatáborokba deportálták.
A történészek becslései szerint tízezrek kerültek a Gulag táboraiba, ahol sokan a kimerültség, az éhezés, a betegségek és az embertelen körülmények következtében életüket vesztették. Számos elhurcolt soha nem tért vissza Kárpátaljára.
A parlamenti nyilatkozat kitér a görögkatolikus egyház és hívei elleni üldözésre is.
A szovjet hatóságok felléptek azokkal szemben, akik ellenálltak az Ungvári Unió felszámolásának, és üldözték a görögkatolikus papságot, valamint a vallásukhoz ragaszkodó híveket.
A dokumentum szerint a magyar és német nemzetiségű lakosság tömeges deportálása a szovjet elnyomás részét képezte.
Az érintetteket sok esetben nem egyéni háborús felelősségük alapján vették őrizetbe és hurcolták el, hanem nemzetiségi hovatartozásuk miatt.
Represszió sújtotta a tehetősebb parasztságot, az értelmiséget, valamint a kulturális, oktatási és közéleti szereplőket. A parlament álláspontja szerint mindez Kárpátalja szellemi és társadalmi elitjének módszeres felszámolását szolgálta.
A Legfelsőbb Tanács nyilatkozata kimondja, hogy a szovjet katonai közigazgatás által elkövetett rendszerszintű és tömeges jogsértések a modern nemzetközi jog értelmében az emberiesség elleni bűncselekmények jellemzőit viselik.
Az ukrán parlament hivatalosan elismeri a Kárpátalja civil lakossága ellen 1944–1946 között végrehajtott tömeges szovjet elnyomást, külön kiemelve a magyar és német nemzetiségű lakosság üldözését és deportálását, köztük a „malenkij robot” néven ismert kényszermunkára hurcolást.
A parlament egyúttal támogatja az áldozatok emlékének megőrzését, az események történelmi kutatását, a levéltári anyagokhoz való hozzáférés biztosítását és a kommunista totalitárius rendszer bűntetteinek oktatását. Ennek érdekében együttűködésre szólítja fel a nemzetközi közösséget, valamint a külföldi levéltárakat és tudományos intézményeket.
A nyilatkozat elfogadásával az ukrán parlament szerint nemcsak a történelmi igazságtételnek tesz eleget, hanem arra is figyelmeztet, hogy a múlt bűntetteinek megismerése fontos szerepet játszik a hasonló tragédiák megismétlődésének megakadályozásában.
Nyitókép: MTI