Vidnyánszky a terveiről: A Nemzeti ott lesz mindenhol

A Nemzeti Színház mostani 100-120 ezres nézőközönségének jelentős része úgy szerette a teátrumot, ahogy az eddig működött. Elképzelhető, hogy lesz, akinek nem tetszik majd, ami ezután jön, de a színházban megjelenik egy új réteg is, ahogyan az Debrecenben is történt a kinevezése után – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház kinevezett igazgatója az MTI-nek adott interjújában.
A debreceni Csokonai Színházban a bérletesek kétharmada kicserélődött 2007-es kinevezése után, de vezetése alatt a számuk jelentősen növekedett is. Egy jóval fiatalabb korosztályt sikerült megszólítani, és ugyanezt várja a Nemzeti Színház élén is. „Lehet, hogy a mostani bérletesek közül lesznek, akik átvándorolnak a Katonába, az Örkénybe vagy a Radnótiba, de abban biztos vagyok, hogy az iskolás, gimnazista réteg meg fog maradni” – hangsúlyozta.
Vidnyánszky szerint a Nemzeti túlmutat színházi mivoltán, hiszen a kulturális közösségteremtés vágyából, a „nemzeti gondolatból” született meg 175 éve. A nemzetet alkotó közösség szellemisége a Nemzeti Színházon keresztül szólal meg, ápolja és fogalmazza meg önmagát. Többek között arra hivatott, hogy egyedülálló kincseinket – nyelvünket vagy drámairodalmunk jeles munkáit – átörökítse. „Ugyanakkor nem idegen tőlem az izgalmas európai tendenciák befogadása, a társadalomkritika, a progresszív jelenségek sem. A problémák felvetése mellett azonban építő jellegű üzeneteket is meg kell fogalmaznia a társadalom felé, erősítve ezzel a közösség nemzeti tudatát, önmagába vetett hitét” – hangoztatta.
„Magyarországon kialakult egy olyan téveszme, amely szerint a nemzeti gondolat és a progresszió el van választva egymástól. Amikor ilyet hallok, rögtön eszembe jut Bartók Béla és Kodály Zoltán neve, akiknél mind a kettő erősen jelen van.” A Nemzeti Színház legprogresszívebb igazgatója Németh Antal volt az 1930-as években. Ő nemzetben gondolkodó, konzervatív művészként csinált a Nemzetiből nagy, európai jelentőségű színházat, egészen fantasztikus újításokkal. A Csokonai Színházban is sikerült új nyelven megszólalni, és a külföldi meghívások azt mutatják, hogy van létjogosultsága a progresszió és a nemzeti gondolat összefonódásának, amelyek egymást erősítik – magyarázta.
Terveit ismertetve kiemelte: „Mozdulni fog a Nemzeti, ott lesz mindenhol. Be kell kerülnie a nemzetközi színházi vérkeringésbe, ahogy ez a Csokonai Színház esetében is megvalósult. Az itt kialakított kapcsolatrendszer megmarad, adoptálni lehet majd a Nemzetibe. Szoros együttműködést ápolunk külföldi fesztiválokkal, így minden bizonnyal Franciaországban, Lengyelországban, Oroszországban és Romániában is lesznek fellépéseink.”
Megítélése szerint képviselniük kell Európa-szerte a magyar színjátszást. Katalizátorai, vezető szereplői kívánnak lenni annak, hogy a nemzeti színházi gondolat újrafogalmazódjék a kontinensen, hogy a nemzeti színházak valóságos szövetsége alakuljon ki. Ezért ő személyesen is sokat fog tenni – ígérte.
Szólt arról is, hogy elsősorban azokat a színészeket és munkatársakat viszi majd magával Debrecenből, akikkel évek, évtizedek óta együtt dolgozik, illetve akikkel szoros kapcsolatba került a Csokonaiban. Mellettük a Nemzeti jelenlegi társulatából és máshonnan is számít művészekre. „Ha az ember belekezd valamibe, akkor nyilván egy kicsit magához is alakítja” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: „Garantálom, hogy a döntéseim kizárólag szakmai döntések lesznek.”
Vidnyánszky Attila hét-nyolc bemutató, köztük legalább egy ősbemutató színpadra állításán gondolkodik a következő évadban. Mint mondta, több magyar rendezővel is tárgyalásban van, de neveket nem kívánt elárulni. Viktor Rizsakov és Silviu Purcarete, illetve ő maga biztosan fog rendezni, a János vitéz lesz az egyik első előadás. Télen vagy tavasszal pedig színpadra kívánja vinni a Magyar Elektrát.
A repertoár március végére alakulhat ki – ismertette, hozzáfűzve, hogy a szempontok közt fontos lesz a hiánypótló szerep is, amint az Bornemissza művének esetében is látható. Kondor Vilmos, Pilinszky János és Sarkadi Imre személyiségeire, életére épülő friss szöveg is biztosan készülni fog. „Nem hiszem, hogy ezekkel meglepetést okoznék, következetesen a több rétegű, sok irányba nyúló filozófiát fogom követni a repertoár kialakításában, ötvözve a klasszikusokat és a kortársakat.”
A konkrét személyeket firtató kérdésre Vidnyánszky Attila leszögezte: a pályázati eredmény kihirdetéséig nem keresett meg senkit és az elkövetkező átmeneti időszakot szánja a társulat kialakítására. A sajtóban korábban szóba hozták Ráckevei Anna, Trill Zsolt vagy Szűcs Nelli nevét, „de velük erről még egy mondatot sem váltottam” – közölte.
Hasonlóan válaszolt a közvetlen munkatársakat érintő kérdésre is: örömét fejezte ki, hogy Ablonczy László elfogadta a felkérését, de más tekintetben nem lesznek meglepetések. Korábban sem volt rá jellemző, hogy túl szélesre nyitotta ezt a kört – mondta. (folyt.)
Az átmeneti időszakról elmondta, hogy Fekete Péter miniszteri biztos feladata az átadás-átvétel levezénylése lesz, feladatköre folyamatosan formálódni fog. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy egy külső szereplő szabályozott módon segíti egy színház munkáját a váltás során.
Fekete Péternek kell majd azokat a döntéseket jóváhagynia, amelyeket a következő évadra vonatkozóan ő hoz meg az igazgatói poszt átvételéig. „Neki kell majd levezényelnie a kényes kérdéseket is” – fűzte hozzá. A Kossuth-díjas rendező egyben reményét fejezte ki, hogy a közös munka zökkenőmentes lesz, és a következő fél évben „normális kommunikáció” lesz közte és Alföldi Róbert között.
„Az a technika, ahogy Alföldi Róbert az iskolákkal, gimnáziumokkal kommunikált, nagyon profi” – válaszolt arra a kérdésre, hogy mit őriz meg a jelenlegi Nemzetiből. „Alföldinek sikerült a fiatalok nagy tömegét megszólítania, és ez jó. Szerencsére debreceni munkám alatt én is büszkélkedhetek tízezres ifjúsági nézőszámmal, tehát én sem vagyok járatlan ezen a területen” – jegyezte meg.
A direktor elmondta: át fogja nézni, mi az, ami eddig jól működött és azt tovább is viszi. Utalt arra, hogy a vidék és a határon túli társulatok irányába történő nyitás például Jordán Tamás vezetése alatt már megvalósult. Ezt a nyitást szeretné visszahozni, tovább gondolni és szélesíteni.
A kérdésre, hogy politikai döntésnek tartja-e kinevezését, Vidnyánszky Attila azt válaszolta: nyilván volt politikai támogatottsága is a pályázatának, de ez Jordán Tamás és Alföldi Róbert esetében is így volt. „Amikor a színházi törvényt vitattuk, én azt mondtam, hogy tisztább lenne a helyzet, ha az igazgatókat a fenntartók neveznék ki és vállalnának értük felelősséget. Németországban, Franciaországban ez így van és én is ezt tartottam volna szerencsésebbnek” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, hogy a szakmai szempontok mellett a politika nemcsak Magyarországon, hanem máshol is többé-kevésbé befolyásolja a színházigazgatók kinevezését, mivel a teátrumok hatni tudnak egy-egy közösségre.
„A Nemzetire az elmúlt időszakban úgy tekintettek, mint csupán egy színházra a sok közül. Azon fogok munkálkodni, hogy az intézmény visszakerüljön abba a kiemelt szerepbe, ahol kulturális értelemben a helye van” – hangoztatta Vidnyánszky Attila.
Forrás: inforadio.hu