A bolognai folyamat még nem fejeződött be
Bocskor Andrea sajtóközleménye
Az EP a bolognai folyamat hatékony végrehajtását sürgette a mai napon elfogadott határozatában. Az EU 2020 stratégiában kitűzött célok irányába Magyarország fontos lépéseket tett már eddig.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén megszavazta a Bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követése című jelentést. „A kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából alapvető fontosságú, hogy a felsőoktatási ágazat koherens, átlátható és jó minőségű legyen. Az európai felsőoktatás számára a bolognai célkitűzések jelentik az alapvető eszközt ahhoz, hogy megbirkózzon a jelenlegi kihívásokkal. Azonban még mindig sokat kell tenni a bolognai folyamat által kitűzött célok teljesítése terén” –mondta el Bocskor Andrea, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke a szavazást követően.
A bolognai reformok eredményeként létrejött az Európai Felsőoktatási Térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.
Az Európai Parlament felhívja az Európai Felsőoktatási Térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása. Sajnos egyes tagállamok és azok felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az Európai Felsőoktatási Térségben, ami hátrányokkal jár. „Garantálni kell a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerését és kompatibilitását az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozott valamennyi európai uniós és azon kívüli országban is” – hangsúlyozta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.
A magyarországi felsőoktatás átalakításának célja ugyancsak a munkaerő-piaci igényekhez való hatékony alkalmazkodás. Az oktatás világa és a munkaerőpiac közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása érdekében fontos az egyéni hallgatói munkavégzést igénylő oktatási formák, valamint a duális felsőfokú képzés terjesztése. Az oktatás területén végrehajtandó intézkedések eredményeképpen jelentősen csökkenhet majd a lemorzsolódás a felsőoktatásban.
Magyarországon a felsőfokú végzettségűek, vagy az annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek körében folyamatosan emelkedik, és az EU 2020 stratégiában nemzeti célként meghatározott 30,3 százalékos határt már 2013-ban (31,8%) elérte. 2020-ig az arány várhatóan eléri a 34 százalékot.
Bocskor Andrea néppárti EP-képviselő hangsúlyozta a következő európai miniszteri szintű konferencia fontosságát, amelyre 2015 májusában kerül sor Jerevánban. A találkozón a 2012-2015 közötti időszakra meghatározott prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás lesz napirenden. Tárgyszerű és kritikus felülvizsgálat szükséges az Európai Felsőoktatási Térség megerősítése céljából.
Háttér: A bolognai folyamat többek között az eltérő felsőoktatási rendszerek egységesítését célozza, egy átláthatóbb, három képzési cikluson alapuló rendszert kíván kialakítani. Ezzel a folyamattal olyan rendszert terveznek bevezetni, amellyel a felsőoktatási képzés könnyebben megérthető és összehasonlítható lesz, amely támogatja a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását, biztosítja a képzés magas színvonalát, valamint megteremti a felsőoktatásban az európai dimenziót. Jelenleg 49 ország csatlakozott a bolognai rendszerhez.
Strasbourg, 2015. április 28.
Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma