A legértékesebb diplomák és amiket kár megszerezni

Csütörtökön este eldől, hogy a 141 ezer jelentkező közül szeptemberben ki kezdheti meg tanulmányait valamelyik főiskolán vagy egyetemen Magyarországon: ekkor hirdetik ki ugyanis a felvételi ponthatárokat. Utánanéztünk, hogy itthon milyen diplomával könnyű, és mivel nehéz vagy szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A Forbes magazin nemrégiben összeállította azoknak a szakmáknak a listáját, amelyek a gazdasági válság hatására Amerikában hamarosan eltűnhetnek a süllyesztőben. Eszerint az elmúlt években a pályán lévő utazásszervezők, hírolvasók, agrármérnökök, középiskolai tanárok, forgalomirányításban részt vevő rendőrök, hirdetésszervezők és korrektorok iránt drasztikusan csökkent a kereslet az Egyesült Államokban. De mi a helyzet itthon? Hogyan tudnak elhelyezkedni azok, akik a manapság oly népszerű egyetemi meg főiskolai topszakok valamelyikén, vagy éppen egy általános képzést nyújtó szakon végeznek?

Nem változott jelentősen a felvételizők körében a népszerű szakok listája idén. A szakmai gyakorlattal együtt 7 féléves alapképzések közül továbbra is a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, valamint a mérnök-informatikus szak vezet – az Oktatási Hivatal adatai szerint. A jogászképzés viszont, amely 2010-ben harmadik volt a népszerűségi listán a felvételizők számát tekintve, idén kiesett az első ötből. Bekerült viszont a kereskedelmi és marketingképzés.

Nyolc-tíz olyan egyetem és főiskola van, mely a munkaadók által is értékelt diplomát és végzettséget ad: többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, a Miskolci Egyetem vagy a Debreceni Egyetem – mondta a hvg.hu-nak korábban Kovács András, a munkaerő-kiválasztással és toborzással foglalkozó Grafton ügyfélkapcsolati vezetője.

„A munkaadók ritkán keresnek friss diplomás fiatalokat, többnyire olyanokat toboroznak, akiknek legalább két-három éves szakmai tapasztalatuk van az adott területen” – válaszolta megkeresésünkre Német Gábor, a hazai és külföldi munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó EU-JOBS Kft. marketingvezetője. Az egyetemi évek alatt úgy lehet szakmai gyakorlatot szerezni, ha valaki gyakornokként helyezkedik el egy cégnél. Amennyiben 3-6 hónap alatt be tudja dolgozni magát – elégedettek a teljesítményével és megfelel a vállalati elvárásoknak -, amint megszerzi a diplomáját, állományba is veszik.

Nyerő szakmák: a képzés ára és a követelmények

Továbbra is a pénzügyi, gazdasági, külkereskedelmi terülten megszerzett diploma igazán értékes, a mérnökökre is nagy a kereslet, de az informatikusok, webfejlesztők, online marketingesek is viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni – mondta Német Gábor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) például a magyar nyelvű programtervező-informatikus szakra idén minimum 15, legfeljebb 500 embert vesznek fel – nappali, alapképzésre – a költségtérítéses képzésért egy félévre 227 ezer forintot kell fizetni. E szakon tavaly az államilag finanszírozott képzésre 329 ponttal, míg a költségtérítésesre 320 ponttal lehetett bejutni. Az Óbudai Egyetem (korábban Budapesti Műszaki Főiskola) budapesti államis mérnök-informatikus képzésére 324, a költségtérítésesre pedig 321 ponttal lehetett bejutni tavaly. Idén 15-340 főben határozták meg a hallgatói keretszámot, aki lecsúszik az államis helyekről, 195 ezer forintot fizethet költségtérítés gyanánt.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdálkodási és menedzsment szakán folyó magyar nyelvű államis képzésre tavaly 453 ponttal lehetett bejutni, míg a költségtérítéses helyeknél 431 pontnál húzták meg a határt. Az utóbbira felvételt nyerőknek egyébként 225 ezer forintba kerül egy félév. Az angol nyelvű tanulmányokért az államilag finanszírozott képzésre bejutóknak 445, a költségtérítéseseknek 322 pontot kellett elérniük. Utóbbiaknak egy félév 690 ezer forintba kerül. E szakra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 437 ponttal lehetett bekerülni, a költségtérítses helyekre pedig – egy félév ára 225 ezer forint – 336 ponttal. Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetniük a költségtérítéses képzést választó diákoknak a gazdálkodási és menedzsment szakért: egy szemeszter 687 500 forint, ezért cserébe viszont az angol és a magyar nyelvű képzéshez tavaly már 200 pont is elég volt.

Amivel nehéz elhelyezkedni: szabad bölcsészet, andragógia és a többi

„Vannak olyan tömegszakok, általános szakok, amelyek nem adnak specifikus képzést, és a hallgatók az utolsó években sem tudnak szakosodni. Ilyen például az andragógia, a kommunikáció vagy éppen a marketing” – mondta Német Gábor. Ráadásul ezeken a területeken a legnehezebb friss diplomásként, szakmai tapasztalat nélkül elhelyezkedni.

Az andragógia – felnőttképzés, régi nevén: népművelés – évek óta népszerű a felvételizők körében. Az alapszakon művelődésszervezői, humán szervezői, munkavállalási tanácsadói, személyügyi szervezői ismereteket lehet elsajátítani. A Szent István Egyetemen tavaly 365 ponttal lehetett a nappali tagozatos, államis, 200 ponttal pedig a költségtérítéses képzésre bejutni. Idén 10-57 embert vesznek fel, a költségtérítéseknek 81 ezer forint a féléves tandíj. Az ELTÉ-n 15-45 diákot vesznek fel nappali tagozatra, a fizetős képzés 165 ezer forintba kerül. Tavaly az államis képzésre 419, a költségtérítésesre 435 ponttal lehetett bejutni.

A szabad bölcsészeteket – etika, ember és társadalomismeret, esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, művészettörténet, vallástudomány szak – még mindig sokan választják, pedig továbbképzés és speciális ismeretek nélkül diplomával is nehéz elhelyezkedni e területeken. Az ELTE termeli ki a legtöbb szabad bölcsészt: az őszi szemeszterben 100 és 215 között van a hallgatói keretszám, a költségtérítéseseknek 120 ezer forintos tandíjjal kell számolniuk. Az államis helyekre tavaly 414, a költségtérítésesre 402 ponttal lehetett bejutni. A Pécsi Tudományegyetemen 15-95 főben határozták meg a szakra felvehető hallgatók létszámát, a tandíj összege ugyanannyi, mint az ELTE-n. Tavaly az államis helyekre 393, a költségtérítésesre 200 ponttal lehetett bekerülni.

A Károli Gáspár Református Egyetemen 10 és 40 fő között van a hallgatói irányszám, a költségtérítéses képzésért 160 ezer forintot kell fizetni egy félévre. Tavaly 388 ponttal lehetett bekerülni az államis, 200 ponttal a költségtérítéses képzésre. Ugyanennyi volt a ponthatár az Eszterházy Károly Főiskolán is, ahol 158 ezer forint egy félév a költségtérítéses képzésben résztvevőknek: minimum 10, legfeljebb 30 embert vesznek fel.

Népszerű vagy keresett?

„Sok fiatal nem is gondol arra, hogy vannak olyan – nem annyira népszerű – végzettségek, amelyekkel garantáltan el lehet helyezkedni. Kevés fiatal jelentkezik például fizika-, kémia- vagy éppen biológiatanári képzésre” – tette hozzá Német Gábor, megtoldva azzal: érdekes, hogy Magyarországon egy-két végzettség felkapottnak számít, ám a diploma megszerzése után már nehezen megy az állásvadászat. Ilyen például a turizmus-vendéglátás. Más kérdés, hogy az ilyen diplomával – és megfelelő idegennyelv-tudással – remekül el lehet helyezkedni külföldön. Persze, felmerül a kérdés, hogy a vendéglátós állások betöltéséhez valóban szükség van-e a költségtérítéses képzést választóknak jó pénzért megszerzett diplomára.

Turizmus-vendéglátás szakon a Budapesti Corvinus Egyetemen például a nem államis hallgatóknak 225 ezer forintot kell fizetniük egy félévért. Tavaly 378 ponttal lehetett bekerülni, míg az államis képzéshez ennél jóval több kellett: 446 pont. A Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) a fizetős tanulmányok 208 ezer forintba – az angol és német nyelvű tanulmányok 352 ezer forintba – kerülnek. A magyar nyelvű államis képzésre 418, a költségtérítésre 383 ponttal lehetett bekerülni. A német nyelvű képzés esetében jóval alacsonyabban húzták meg a határt: 200 pont elég volt a sikeres felvételihez a tandíjat fizetőknek, 396 pedig az államisoknak.

Lehet, hogy keresett, a pályaválasztók körében viszont továbbra sem népszerű a fizika- vagy éppen kémiatanári végzettség. Mivel kevés a jelentkező, nem véletlen, hogy az ELTE kémia szakára tavaly 313 ponttal be lehetett jutni, a költségtérítéses helyekre pedig elég volt 306 pontot elérni. (Idén egyébként 15-150 főt vesznek fel.) Fizika szakon elég volt 290 pont a bejutáshoz, míg a költséges helyekért 374 pontot kellett elérni. A matematika szakosoknak – idén 15 -250 hallgatót vesznek fel – sem kellett igazán megerőltetniük magukat: 293 ponttal már be lehetett kerülni az államis helyekre tavaly, míg a költségtérítésesre 342-vel. Utóbbiért egyébként minden természettudományos szakon 210 ezer forintot kell fizetni.

Pontszámítás és egyebek

A felvételi során a jelentkezők legfeljebb 400+80 pontot érhetnek el. Az alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre jelentkezők maximum 200 tanulmányi, és 200 érettségi pontot kaphatnak, de kérhetik azt is, hogy érettségi pontjaikat duplázzák meg, amennyiben ez kedvezőbb számukra. Többletpont szerezhető – legfeljebb 80 -például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, versenyeredményekért. A pontszámítás mikéntjéről részletesebben az Eduline.hu-n olvashat. Idén 141 ezren jelentkeztek valamely felsőoktatási intézménybe, több mint 125 ezren államis képzésre. Közülük viszont csak 53 450-en tanulhatnak tovább ilyen formában az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint. 95 ezren alapszakos képzést választottak első helyen, 25 500-an jelentkeztek mesterképzésre, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 8800-an.

HVG