A magyar nyelvű szakképzés stratégiai kérdései Kárpátalján
A magyar kormány a külhoni magyar szakképzés évévé nyilvánította a 2015-ös évet. Ennek a nyitórendezvénye Beregszászban volt megtartva a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében.
A konferencián részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, valamint Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi-főiskola elnöke a konferencián ismertette a 2015–2025 közötti szakképzési koncepciót.
A koncepciót dr. Orosz Ildikó dolgozta ki, melynek elsődleges célja magyar ajkú szakemberek képzése a különböző szakágakban.
A szakképzési stratégia három részből tevődik össze, a szerző megjelöl rövid, közép és hosszú távú terveket.
Az egyik alapelv, hogy a jelenlegi szakképzésben működő magyar tannyelvű képzéseket meg kell erősíteni, s a megszűnt magyar nyelvű programokat vissza kell állítani. Ehhez megfelelő szaktantermekre, műhelyekre, tankönyvekre, korszerű tudással rendelkező oktatókra lenne szükség.
Az operatív tervek közé tartozik, hogy a Beregszászi Szolgáltatóipari Szaklíceumban magyar nyelven kívánnak elindítani szobafestő-mázoló, manikűr-pedikűr, fodrász-hajformázó szakokat. Ennek megvalósításához meg kell teremteni és fel kell újítani az intézmény anyagi, műszaki és technikai bázisát.
A Tiszabökényi Iskolaközi Tankombinátba megfelelő eszközök és felszerelések beszerzése után bolti eladó, szobafestő-gipszkartonozó, vízvezeték-szerelő és hegesztő szakok beindítása lenne célszerű.
A tervek szerint a 2015-16-os évben a Jánosi Líceumban fel kellene újítani a tantermeket és a gyakorlati helyeket, szükség van a traktorok és mezőgazdasági gépek javítására, karbantartására, a hegesztő- és lakatosműhelyek átalakítására.
2015-ben az ADVANCE Perspektíva Oktatóközpontban burkoló és szárazépítő (gipszkartonozó) tanfolyamok indítását tervezik (15-15 fő keretszámban).
A II. RF KMF Felnőttképzési Központja az elkövetkezendő években az állattartó szakmunkás, informatikai rendszergazda, kertész, szakács, tejtermékgyártó, vincellér, gazda, házi időszakos gyermekgondozó, mezőgazdasági gépész képzések beindítását tervezi. A tanfolyamok elméleti részét Kárpátalján, a gyakorlatokat megosztva Kárpátalja és Magyarország között lehetne megvalósítani.
A főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében tervezik előkészíteni a szállodai és éttermi szolgáltatás-, illetve gazdaképzés indítását.
A továbbiakban a Rákóczi-főiskola tárgyalásokat kíván folytatni a Munkácsi Agráripari College-dzsel annak érdekében, hogy az általános iskola elvégzése után 30 helyet biztosítsanak a magyar iskola végzőseinek az akkreditált keretszámból a következő szakokon: állatgyógyászat (10 fő), földmérő (5 fő), mezőgazdasági termékek feldolgozása (10 fő), mezőgazdasági jog (5 fő).
A Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolában 55-60 helyet kellene biztosítani a magyar iskolák végzőseinek az akkreditált keretszámból a következő szakokon: segédorvos (15 fő), ápoló (15 fő), szülésznő (10 fő), gyógyszerészet (15 fő). Célszerű lenne a képzési kínálatot bővíteni fogtechnikusi, gyógymasszőr szakok indításával.
Hasonlóképpen az Ungvári Közművelődési College-ben is biztosíthatnának helyet a magyar anyanyelvű diákoknak: koreográfus (16-20 fő), rendező (2-4 fő), könyvtáros (5-6 fő), karmester (6 fő), népi hangszeres (5-10 fő), esztrád hangszeres (5-10 fő).
A Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai College-ben célszerű lenne, ha nemcsak tanítói szakon működne magyar csoport, hanem a zeneművészet, gyakorlati pszichológia és óvodapedagógia szakokon is tanulhatnának magyar ajkú hallgatók.
A Munkácsi Állami Egyetem Nagyszőlősi College-ben az akkreditált keretszámból 30-35 helyet kellene biztosítani a magyar iskolák végzőseinek a következő szakokon: automatizált technológiák karbantartása és kezelése (5 fő), villanyszerelő (10 fő), villanyvezeték-szerelő és -karbantartó (10 fő), ruhaipari technikus (5 fő), bőrműves (5 fő).
A középtávú tervek 2016–2018 közötti évekre vonatkozik.
Ezekben az években alapszabály-módosítást kell létrehozni, hogy az említett szakképzési intézményekben jogilag létre lehessen hozni a magyar csoportokat. A hasonló szakágú magyarországi intézményekkel testvériskolai kapcsolatot kell kialakítani. Fel kell szerelni a szaktantermeket, továbbá meg kell szervezni a továbbképzési lehetőségeket.
A Beregszászi Szolgáltatóipari Szaklíceumban villanyszerelő, asztalos, ács, gáz- és villanyhegesztő, szállodai adminisztrátor szakok indítása szükséges.
A Tiszabökényi Iskolaközi Tankombinátban szabás-varrás, traktorista, fodrász, parkettázó, manikűr-pedikűr, cukrász szakok beindítására lenne érdeklődés.
A Jánosi Líceumban motorkerékpár-vezetés, továbbá B, C, C1 kategóriás gépjármű-vezető tanfolyamokat, valamint mezőgazdasági gépszerelő és hímző szakokat kellene beindítani.
A Rákóczi-főiskola Felnőttképzési Központjában a 2016-os évben cukrász, népzenész, óvodai dajka, üditőital-ipari termékgyártó, villanyszerelő, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, virágkötő; 2017-ben családellátó, kulturális rendezvényszervező, logisztikai ügyintéző, pék, pincér, sajtkészítő, sörgyártó, szociális gondozó és ápoló, utazási ügyintéző; 2018-ban pedig gyümölcspálinka-gyártó, gyógy- és sportmasszőr, idegenvezető, kiadványszerkesztő, méhész, mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, sommelier (borszakértő) tanfolyamok megszervezését tűzték ki célul.
A II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetében 2016 és 2018 között gazdaképzést, állatgyógyászat, földmérő, mezőgazdasági termékfeldolgozó szakok beindítását tervezik.
A szakképzési koncepció távlati tervei 2019–2025. évi időszakra szólnak.
A hosszú távú tervek között szerepel, hogy a Beregszászi Járási Kórház befejezetlen épületszárnyát átalakításokkal alkalmassá lehetne tenni a Beregszászi Egészségügyi College számára, melynek köszönhetően gyakorló tankórház jöhetne létre városunkban, ami megmenthetné a kórházat a lefokozástól. Az egészségügyi szakiskola jelenleg az egykori vármegyeházban működik. Amennyiben az intézmény áttelepül a kórház üresen lévő épületébe, a vármegyeházban működhetne a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, mely megalakulása óta méltatlan körülmények között működik.
A majdnem tíz éve üresen álló egykori 2. Számú Középiskola épülete alkalmassá válna a Beregszászi Szakszolgáltatási Líceum számára. Ettől az épülettől nem messze helyezkedik el a líceum kollégiuma. A két épületet diákbázissá lehetne alakítani.
A jelenlegi Beregszászi Szakszolgáltatási Líceum épülete alkalmassá válna bármilyen állami hivatal számára. A jelenlegi szakszolgáltatási líceum másik épülete, a Bethlen-kastély szintén felszabadulna, s városunk egyik kulturális központjává válhatna.
A szakképzési koncepció megvalósítása hatalmas előrelépés lenne a kárpátaljai magyar oktatásban a magyar ajkú diákok számára. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha létrejön a helyi erők összefogása és valós együttműködése, ahogy a koncepcióban olvashatjuk: „A tervek megvalósítása, különösen a közép és hosszú távúak csak az érintettek pozitív hozzáállása, kompromisszumkészsége és cselekvőképessége esetén valósítható meg. Jelentős motivációs erővel rendelkezhet az anyaország, mint egyetlen érdekelt és tőkeerős támogatója a folyamatnak.”
Pallay Katalin
Kárpátalja.ma