A pedagógus formálja a gyermek lelkét… Konferencia Volodimir Szaharda születésének 80. évfordulója alkalmából

A pedagógus kultúrája a nevelési paradigmák kontextusában címmel országos tudományos konferenciát szerveztek Szaharda Volodimir születésének 80. évfordulója alkalmából február 28–március 1. között. Az eseményt két helyszínen, Kárpátalja legpatinásabb ukrán és magyar nyelvű felsőoktatási intézményeiben, az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF) tartották. A rendezvényre a kárpátaljai résztvevőkön kívül Kijevből, Zaporizsjéből, Ternopilból, Szlovákiából és Magyarországról érkeztek vendégek.
Volodimir Szaharda, a pedagógiai tudományok professzora 1933-ban született a Poltava megyei Kuljisivkában. A Cserkaszi Állami Pedagógiai Főiskola befejezése után, 1954-ben Kárpátaljára helyezték. 1966-tól az Ungvári Állami Egyetemen tevékenykedett: a pedagógiai-pszichológiai tanszék adjunktusa, a fizika kar dékánhelyettese, a mikroelektronikai tanszék docense, később a pedagógiai-pszichológiai tanszék vezetője volt. Irányítása alatt a tanszék fontos kapcsolatokat épített más tanszékekkel, valamint felsőoktatási intézményekkel, például a Szegedi Egyetemmel, a Nyíregyházi Főiskolával, a szlovákiai Eperjesi Egyetemmel. Több mint 300 tudományos munka szerzője. Számos más elismerés mellett 2000-ben elnöki kitüntetésben részesült. Az ismert tudós, pedagógus 2006. december 1-jén hunyt el.
A konferencia második napján a magyar tannyelvű beregszászi intézményben a résztvevőket köszöntötte Magdalena Vaszilivna Opacsko, az UNE pedagógiai és pszichológiai tanszékének docense, Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke és Keresztény István, a II. RF KMF Pedagógia és
Pszichológia Tanszékének docense. Ezt követően a résztvevők kisfilmet tekinthettek meg Volodimir Szahardáról, majd Veronika Hasznyuk, a Munkácsi Állami Egyetem docense adott elő
áriákat, többek között Kálmán Imre Csárdáskirálynő című darabjából Szilvia áriáját, valamint Rachmaninov Tavaszi áradás című áriáját. Ezt követően Tamásiné Dsupin Borbála, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának docense a magyar népi játékokról s azoknak a gyermeknevelésben játszott szerepéről beszélt. A következő előadást Orosz Ildikó tartotta Az oktatás helyzete Kárpátalja magyar tannyelvű oktatási intézményeiben az ukrán államiság első évtizedében (1989 – 1999) címmel. Az elnök asszony ismertette a résztvevőkkel a kárpátaljai közösség, ezen belül a magyarok speciális helyzetét. Szemléltette, milyen nehézségekkel kell szembesülnie egy itteni diáknak pályaválasztáskor, s felhívta a figyelmet arra is, milyen változtatásokat lenne célszerű alkalmazni a kárpátaljai magyar oktatásban, mely mind a közösség, mind az ország javát szolgálná. Az elnök asszony szavait követően Jurij Turjanica, a II. RF KMF docense, ismert folklorista foglalta össze röviden, milyennek kell lennie annak az embernek, aki gyermekirodalmat ír. Mint elmondta, aki ilyesfajta feladatra adja a fejét, annak elsősorban pedagógusnak kell lennie. S aki pedagógus, annak nagy felelőssége van: „A pedagógus formálja a gyermek lelkét, és rajta múlik, hol lesz a lélek: a pokolban vagy a mennyben”.
A nap további részében szekciós üléseket tartottak. A konferencia végén a résztvevők összegezték a tartalmas rendezvényen hallottakat.