Átadták a felújított Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát

Szerző: | 2020.08.31., 11:06 | Oktatás

„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, továbbadom” – augusztus 30-án adták át a megújult Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát. Az intézmény a 2018-ban indult Kárpátaljai Magyar Bázisiskolák felújítása program révén újult meg és bővült egy szárnnyal. Az átadó napja szimbolikus, hiszen az idei bányásznapra esett.

Aknaszlatinán a magyar nyelvű oktatásnak több mint kétszáz éves hagyománya van. A településen 1777-ben kezdték meg az iskolahálózat kiépítését. Egy évvel később nyitotta meg kapuit az Aknaszlatinai Magyar Királyi kincstári Római katholikus elemi népiskola, ahol 1790-ig a német nyelv dominált, majd fokozatosan magyar nyelvűvé vált. Az iskolaépület 1868-ban a Sóbányahivatal segítségével készülhetett el, ami az első és egyetlen teljes részben magyar tannyelvű oktatási intézmény volt a bányásztelepülés életében. Az épületet 1930-ban lebontatták azzal az indokkal, hogy a sóbányák veszélyes részében van. Tíz évvel később magyar állami polgári iskola nyílt, ami 1966-tól középiskolává alakult. Az iskola 1992-ben vette fel a világhírű kolozsvári matematikus, Bolyai János nevét.

Történelmi jelentőségű volt a 2018-as év a Bolyai-középiskola életében: több évtized után elkezdődhetett az épület felújítása, aminek köszönhetően megújult a tető, a homlokzat, az iskola falai és belseje, a belső elektromos hálózat és a kazánház, új válaszfalakat és vizesblokkokat építettek, kicserélték az ajtókat, kialakítottak egy bejárati félereszt, kiépítették a szellőző-, tűzjelző- és villámhárító rendszer. Ezefelül egy teljesen új szárny épült, ahol korszerű konyha, étkezde és sportterem kapott helyet. A munkálatok összköltsége 38 918 824, 72 hrivnya volt.

A megújult középiskola átadóján Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azzal kezdte mondandóját, hogy jó látni a munkájuk gyümölcsének beérését. Elmondta, hogy 1989-ben egy „teljesen reménytelennek tűnő” helyzetben indult újra a magyar oktatás. Akkor a fiatal tanároknak egy régi óvodából kellett egy iskolát kialakítaniuk az akkori rendszer teljes támogatottsága nélkül. „Nagy kitartás kellett ahhoz, hogy az iskola egy nemzedéken keresztül fennmaradjon, s emiatt mindig is fontosnak tartottuk azt, hogy a magyarságnak ezt a bástyáját, Aknaszlatinát a szórványvidéken segítsük” – fogalmazott az elnökúr. Hozzátette: a szlatinai iskola az elsők között volt, amit a bázisiskola-program keretében felújítottak. „Végre, 30 év után az aknaszlatinai iskola és az itteni diákok méltó körülmények között dolgozhatnak” – jelentette ki.

„A csatát a magyar iskoláért megnyerték” – fogalmazott Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. „Az elsők között összeültek az akkori magyar pedagógusok, Benedek Imrével az élén, hogy most van itt a pillanat – hozzuk létre önállóan a magyar iskolát” – mondta az elnökasszony, hozzátéve: a gyengülő hatalom sem tudott ennek ellenállni, de utolsó rúgásként egy leépült óvodaépületet bocsátottak ki a pedagógusok számára. Az oktatás azzal a feltétellel indulhatott el, hogy szeptemberre rendbe hozzák az épületet – erő és pénz híján. Orosz Ildikó beszámolt arról, hogy ekkor egy nagy összefogásnak köszönhetően sikerült az iskolát annyira rendbe tenni, hogy a tanítást megkezdhették. Ezután az aknaszlatinai iskola elfelejtődött, nem foglalkoztak vele. „A bázisiskola programot azért találtuk ki, hogy pont az ilyen bástyákat erősítsük, hiszen a magyar kultúra bástyája a Felső-Tisza-vidéken az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola. Ez az utolsó olyan hely, ahol teljeskörű anyanyelvi oktatásban részesülhetnek az óvodától az egyetemig” – magyarázta Orosz Ildikó. Az elnökasszony beszédében egy ajánlatot tett arra, hogy a következő évi Irka-tábort is ebben az iskolában szervezzék meg.

Az iskola igazgatója, Benedek Imre háláját fejezte ki a bázisiskola felújításáért. „Mi mind bányászgyerekek vagyunk. A bányász úgy ment le mindennap a föld alá, hogy nem tudta, hogy este visszatér-e a családjához” – mondta az igazgató, hozzátéve: hála Istennek kevés tragédia következett be a sóbányában, holott több beomlás is történt az idők folyamán. Benedek Imre a bányabeomláshoz hasonlította a ’89-es eseményeket, amikor 7 tárgyat nem magyar nyelven tanítottak, majd egy februári napon eldöntötték, hogy különválnak. Ezt pedig a megyében sokan támogatták, hiszen mindenhonnan jöttek, „mert itt a végeken egy független magyar iskolát” kellett létrehozni. Az igazgató abban reménykedik, hogy „periodikussá” válik ez a folyamat, és a következő 30 évben az ismét felújított Bolyai-középiskolát köszönthetik. Végezetül megköszönte mindenkinek az eddigi segítséget, amivel az iskola fenntartásához hozzájárultak

A beszédek után az iskola diákjai léptek fel, akik az Örökségünk című dalt adták elő.

Az ünnepség végén felavatták a megújult Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát.

Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola felújított területe 1148, a hozzáépített része 538,68 négyzetméter. Összesen 1687,10 négyzetméter.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Határon túli magyar fiatalok számára kezdődött vitorlástábor Orfűn

Határon túli magyar fiatalok számára kezdődött vitorlástábor Orfűn

Felvidéki magyar fiatalok számára kezdődött vitorlástábor a Rákóczi Szövetség és a Tabu Sailing Team szervezésében hétfőn a Baranya megyei Orfűn. rbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a július 26. és 30. között zajló tábor megnyitóján azt mondta, a vitorlázás különleges jellemformáló és -fejlesztő sport, hiszen önismeretre, bajtársiasságra, csapatmunkára tanítja a...

A minap..

A minap..

..a kezembe akadt egy könyv. Arról lehetett benne olvasni, hogy a világunk milyen szép. A bolygó erős és élő. Az emberek szeretik egymást, elismerik egymást, bármennyire is nagyszerűek, vagy éppen kisszerűek. Nem a különbségeket, hanem a hasonlóságokat, az egymást erősítő dolgokat veszik figyelembe, amikor valakiről véleményt alkotnak, ha egyáltalán megteszik. Mindenki szeret, bír, csipáz...

Pin It on Pinterest

Share This