Átadták a felújított Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát

Szerző: | 2020.08.31., 11:06 | Oktatás

„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, továbbadom” – augusztus 30-án adták át a megújult Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát. Az intézmény a 2018-ban indult Kárpátaljai Magyar Bázisiskolák felújítása program révén újult meg és bővült egy szárnnyal. Az átadó napja szimbolikus, hiszen az idei bányásznapra esett.

Aknaszlatinán a magyar nyelvű oktatásnak több mint kétszáz éves hagyománya van. A településen 1777-ben kezdték meg az iskolahálózat kiépítését. Egy évvel később nyitotta meg kapuit az Aknaszlatinai Magyar Királyi kincstári Római katholikus elemi népiskola, ahol 1790-ig a német nyelv dominált, majd fokozatosan magyar nyelvűvé vált. Az iskolaépület 1868-ban a Sóbányahivatal segítségével készülhetett el, ami az első és egyetlen teljes részben magyar tannyelvű oktatási intézmény volt a bányásztelepülés életében. Az épületet 1930-ban lebontatták azzal az indokkal, hogy a sóbányák veszélyes részében van. Tíz évvel később magyar állami polgári iskola nyílt, ami 1966-tól középiskolává alakult. Az iskola 1992-ben vette fel a világhírű kolozsvári matematikus, Bolyai János nevét.

Történelmi jelentőségű volt a 2018-as év a Bolyai-középiskola életében: több évtized után elkezdődhetett az épület felújítása, aminek köszönhetően megújult a tető, a homlokzat, az iskola falai és belseje, a belső elektromos hálózat és a kazánház, új válaszfalakat és vizesblokkokat építettek, kicserélték az ajtókat, kialakítottak egy bejárati félereszt, kiépítették a szellőző-, tűzjelző- és villámhárító rendszer. Ezefelül egy teljesen új szárny épült, ahol korszerű konyha, étkezde és sportterem kapott helyet. A munkálatok összköltsége 38 918 824, 72 hrivnya volt.

A megújult középiskola átadóján Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azzal kezdte mondandóját, hogy jó látni a munkájuk gyümölcsének beérését. Elmondta, hogy 1989-ben egy „teljesen reménytelennek tűnő” helyzetben indult újra a magyar oktatás. Akkor a fiatal tanároknak egy régi óvodából kellett egy iskolát kialakítaniuk az akkori rendszer teljes támogatottsága nélkül. „Nagy kitartás kellett ahhoz, hogy az iskola egy nemzedéken keresztül fennmaradjon, s emiatt mindig is fontosnak tartottuk azt, hogy a magyarságnak ezt a bástyáját, Aknaszlatinát a szórványvidéken segítsük” – fogalmazott az elnökúr. Hozzátette: a szlatinai iskola az elsők között volt, amit a bázisiskola-program keretében felújítottak. „Végre, 30 év után az aknaszlatinai iskola és az itteni diákok méltó körülmények között dolgozhatnak” – jelentette ki.

„A csatát a magyar iskoláért megnyerték” – fogalmazott Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. „Az elsők között összeültek az akkori magyar pedagógusok, Benedek Imrével az élén, hogy most van itt a pillanat – hozzuk létre önállóan a magyar iskolát” – mondta az elnökasszony, hozzátéve: a gyengülő hatalom sem tudott ennek ellenállni, de utolsó rúgásként egy leépült óvodaépületet bocsátottak ki a pedagógusok számára. Az oktatás azzal a feltétellel indulhatott el, hogy szeptemberre rendbe hozzák az épületet – erő és pénz híján. Orosz Ildikó beszámolt arról, hogy ekkor egy nagy összefogásnak köszönhetően sikerült az iskolát annyira rendbe tenni, hogy a tanítást megkezdhették. Ezután az aknaszlatinai iskola elfelejtődött, nem foglalkoztak vele. „A bázisiskola programot azért találtuk ki, hogy pont az ilyen bástyákat erősítsük, hiszen a magyar kultúra bástyája a Felső-Tisza-vidéken az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola. Ez az utolsó olyan hely, ahol teljeskörű anyanyelvi oktatásban részesülhetnek az óvodától az egyetemig” – magyarázta Orosz Ildikó. Az elnökasszony beszédében egy ajánlatot tett arra, hogy a következő évi Irka-tábort is ebben az iskolában szervezzék meg.

Az iskola igazgatója, Benedek Imre háláját fejezte ki a bázisiskola felújításáért. „Mi mind bányászgyerekek vagyunk. A bányász úgy ment le mindennap a föld alá, hogy nem tudta, hogy este visszatér-e a családjához” – mondta az igazgató, hozzátéve: hála Istennek kevés tragédia következett be a sóbányában, holott több beomlás is történt az idők folyamán. Benedek Imre a bányabeomláshoz hasonlította a ’89-es eseményeket, amikor 7 tárgyat nem magyar nyelven tanítottak, majd egy februári napon eldöntötték, hogy különválnak. Ezt pedig a megyében sokan támogatták, hiszen mindenhonnan jöttek, „mert itt a végeken egy független magyar iskolát” kellett létrehozni. Az igazgató abban reménykedik, hogy „periodikussá” válik ez a folyamat, és a következő 30 évben az ismét felújított Bolyai-középiskolát köszönthetik. Végezetül megköszönte mindenkinek az eddigi segítséget, amivel az iskola fenntartásához hozzájárultak

A beszédek után az iskola diákjai léptek fel, akik az Örökségünk című dalt adták elő.

Az ünnepség végén felavatták a megújult Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát.

Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola felújított területe 1148, a hozzáépített része 538,68 négyzetméter. Összesen 1687,10 négyzetméter.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This