Az általános iskolai oktatási szabványról tárgyaltak Kijevben

Az 5-9. osztályra vonatkozó tanulmányi szabvány megvitatására ült össze egy többszekciós bizottság november 26-án, Kijevben. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a kisebbségek ukrán nyelvoktatásával foglalkozó szekciójára kapott meghívást. A szervezetet Szilágyi Lajos, a KMPSZ beregszászi járási elnöke képviselte.

– A KMPSZ évtizedek óta folyamatosan javasolja, hogy az államnyelvet más szabványok szerint kell tanítani azok számára, akiknek az ukrán nem az anyanyelvük – nyilatkozta a találkozóval kapcsolatban Szilágyi Lajos a Kárpátalja.mának. – Valójában mi három szabványt javasoltunk: az ukrán anyanyelvűeknek; azoknak, akik nem ukrán anyanyelvűek, de ukrán környezetben élnek, és ukrán közösséggel vannak rendszeres kapcsolatban; az ukrántól eltérő nyelvcsaládba tartozóknak. A korábban kapott reakciók fényében már annak is örülünk, hogy ebből legalább két szabványt szeretnének kidolgozni, továbbá már az 1–4. osztályra vonatkozó szabványt is ehhez a koncepcióhoz igazítanák. A jelenlegi munkabizottság azért jött létre, hogy a minisztérium által előkészített anyagot vizsgálja meg, és tegye meg a javaslatait.

A KMPSZ beregszászi járási elnöke kifejtette, hogy az új rendszer, bár tartalmaz pozitív változásokat, továbbra is igen magas követelményt szab a nemzeti kisebbségek tanulóinak. Példának okáért a 9. osztály végére B2-es szintű nyelvtudást irányoz elő, ami az ukrán nyelvű környezettel nem rendelkező tanulók esetében gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

– Alapvetően egy tárgyi ismeretek elsajátítását hangsúlyozó rendszerről egy kompetenciákat hangsúlyozó rendszerre való átállás lenne a cél – mondta a KMPSZ képviselője. – Ugyanakkor a korábbi tapasztalatainkból kiindulva a fő félelmünk az, hogy az új, pozitív változásokat előirányozó szabvánnyal köszönőviszonyban sem lesznek a tanintézményekbe juttatott tankönyvek, programok, és továbbra is a nyelvtant, és nem a nyelvismeretet, nyelvhasználatot segítő oktatás megvalósítását céloznák meg a jogalkotók.

A bizottság tagjai egy munkaanyagot kaptak, amit feldolgozhatnak a különböző szakmai szervezetek. Szilágyi Lajos kihangsúlyozta: az oktatási kérdésben a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervek álláspontján vannak az egyéb, iskolahálózattal rendelkező – román, moldáv – nemzetiségi képviselők is.

Kárpátalja.ma