Borsi–Kassa–Sárospatak – Történelmi emléktúra az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karán

„Őseid emlékét éjjel-nappal idézd fel, kutasd néped bölcsőjét, őrizd meg a történt tények és évkönyvek okmányait, mert nem szép dolog az, ha saját hazádban, mint idegen jársz.”
Cassiodorus (Kr. u. 468–562)
A Rákóczi Szövetség ungvári helyi szervezete (Rákóczi Ferenc Tudományos Történelmi Társaság) és az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke Rákóczi-zarándokutat szervezett az egyetemen tanuló magyar diákok számára, a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával. A történelmi emléktúra főszervezője prof. Kiss Éva és Dolinai Zsuzsanna volt.
A kirándulásra 2015. december 5-én került sor mintegy ötven fő részvételével a Borsi–Sárospatak–Kassa útvonalon. Mivel a társaság egyik fő feladatának a magyar identitás megerősítését, a történelmi múlt megismertetését és ápolását tekinti, ezért a túrán a Rákóczi életéhez kapcsolódó fontosabb állomások megtekintése volt a fő cél: Borsi, Sárospatak és Kassa történelmi emlékhelyeit látogattuk meg.

A Borsiban található Rákóczi-várkastély volt az első helyszín. Tudniillik, mindamellett, hogy a Rákóczi-birtok részét képezte a kastély és a hozzá tartozó területek, ez volt II. Rákóczi Ferenc szülőháza – ezért is lett Borsi a társaság által szervezett emléktúra első célállomása. Magát a várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építtette. A várkapitány lányának házasságával került a kastély Lorántffy Mihály tulajdonába, majd a XVII. században, szintén nászajándékként, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna birtoka lett. Az épület bejáratánál található a fejedelem mellszobra, mely több mint százesztendős múltra tekint vissza, még 1907-ben készítette Mayer Ede Mányoki Ádám festménye alapján. Kázmér István, a múzeum vezetője, a kastély gondnoka elmesélte, hogy a mellszobor nem mindig állt a kastély bejáratánál, mivel a kommunista rendszer alatt el kellett rejteni azt, be akarták ugyanis olvasztani. A színvonalas idegenvezetés alatt többek között megtekintettük a fejedelem zászlaját is, mely a következő szöveget tartalmazza: „Pro Libertate!” (A Szabadságért!). A kastélyban pedig a néprajzi kiállítást, a Rákóczi-emlékhelyet és a Rákóczi családot ábrázoló festményeket néztük meg.

Utunk következő állomása Sárospatak volt, ahol a várban tettünk rövid látogatást, melynek története szoros kapcsolatban volt a Rákóczi családdal. A vár építése Perényi Péter nevéhez fűződik, aki az épületkomplexumot bástyás várfalövvel vette körül, mely védelmi funkciót is ellátott. Lakóhelynek a négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony szolgált, melyet alaposan bejártunk. Megnéztük I. Rákóczi György hajdani audenciás szobáját is. A borsi várkastélyhoz hasonlóan, a vár életében is fontos szerepet játszik Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága, melynek révén a Rákócziak központja lett a vár. A Rákóczi-szabadságharc alatt pedig a kuruc mozgalmak egyik legfontosabb központja.
Az idegenvezetést követően leróttuk tiszteletünket a fejedelmi család előtt és megkoszorúztuk a vár udvarában álló lovas szobrot.
Európa kulturális fővárosa, Kassa volt túránk utolsó állomása. A karácsonyi díszekben pompázó város gyönyörű látványt nyújtott, a Szent Erzsébet-főszékesegyház volt a látogatás célpontja, mely Európa egyik legszebb székesegyháza. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy a dóm helyén egykoron egy templom állt, amely 1378-ban leégett. Ezt követően fogtak hozzá a dóm építéséhez, melyet 1520-ban fejeztek be, ezt azonban a XIX. században Steindl Imre tervei alapján újjáépítették. Az altemplomban található a Rákóczi-kripta. Itt helyezték el II. Rákóczi Ferenc 1906. október 29-én hazahozott hamvait. A Rákóczi Ferenc Tudományos Történelmi Társaság nevében prof. Kiss Éva koszorút helyezett el II. Rákóczi Ferenc sírján.

„Történelmünk alapos ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy boldoguljunk a világban. A fiatal nemzedékek számára szerencsére ma már könnyen átjárhatók a határok, így a hallgatóink is megismerhetik történelmünk kimagasló személyiségeit. Rákóczira többszörösen igaz ez, hiszen a XX. század második felében végérvényesen rögzült államhatárok miatt a kárpátaljai fiatalok térben és időben elérhetetlen távolságba kerültek a Felvidéktől. A Nagyságos Fejedelem szülőhelye, Borsi, illetve Kassa, az Északkeleti-Felvidék fővárosa csupán a könyvekből ismerős történelmi helyszínekként jelennek meg előttük. Mostani utazásunkkal ezen szerettünk volna változtatni egy, a Rákóczi-emlékhelyeken át vezető zarándoklat megszervezésével” – mondta prof. Kiss Éva, a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője.

Dolinai Zsuzsanna,
a Rákóczi Ferenc Tudományos Történelmi Társaság elnöke,
a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék oktatója