Debreceni vendégelőadók a főiskolán (II)

A beregszászi Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, valamint Lehoczky Tivadar Intézete meghívására a tavaszi szemeszter során dr. Pallai László, dr. Forisek Péter és Bradács Gábor, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének oktatói két kiutazás alkalmával előadásokat tartottak a történelem szakos hallgatóknak az alábbi témakörökben: a) Klasszikus diplomácia, modern nagyhatalmi politika a 19. században; b) A Keletrómai és a Bizánci Birodalom külkapcsolatai.

Május 7-8-án került sor a második előadás-sorozatra.

Dr. Pallai László, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének igazgató-helyettese folytatta a Klasszikus diplomácia, modern nagyhatalmi politika a 19. században témakörben tartott óráit. A harmadéves történelem szakos hallgatókat ezúttal a 19. század második felére, a 19–20. század fordulójára jellemző diplomácia, nemzetközi kapcsolatok főbb sajátosságaival ismertette meg. Bemutatta a dinasztikus alapú, a szolidaritás elvén nyugvó nagyhatalmi együttműködés modern nagyhatalmi politikává történő átalakulását, a nemzeti egységmozgalmakat és az azokhoz kapcsolódó főbb külpolitikai eseményeket. Az előadásait a XIX. század végén kialakult nagyhatalmi szövetségi rendszerek és az első világháború politikai, gazdasági és társadalmi előzményeinek vizsgálatával zárta.

A dr. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Klasszika-Filológiai és Ókortörténeti Tanszékének vezetője által megkezdett A Keletrómai és a Bizánci Birodalom külkapcsolatai című előadás-sorozat Bradács Gábor, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanársegédje előadásaival folytatódott. Az első- és másodéves hallgatókat egyfelől megismertette a középkori magyar történelem ─ különös tekintettel az Árpád-kor ─ eseményeivel, a magyar-bizánci együttműködés főbb tendenciáival, valamint a magyar─bizánci kapcsolatok legfontosabb forrásaival. Az órák során az előadó nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók eredeti forrásszövegeket is olvassanak, amelyek elemzésével megpróbáltak következtetéseket levonni a középkori Magyar Királyság és a Bizánci Császárság közötti politikai-kulturális kapcsolatok jellegére vonatkozóan. Ezt a kapcsolatrendszert kronologikus rendben igyekezett bemutatni a hallgatóknak, a fontosabb események és történelmi személyiségek köré csoportosítva azt (honfoglalás és kalandozások, államalapítás, 12. századi magyar─bizánci háborúk, II. Géza, III. Béla stb.).

A második előadás-sorozat alkalmával főiskolánk történelem szakos diákjainak lehetőségük volt arra is, hogy megismerkedhessenek a középkori pecséthasználattal Novák Ádám, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának elsőéves PhD-hallgatója által tartott A történelem segédtudományai. A pecséttan alapjai, avagy A megpecsételt történelem című előadása révén. Röviden ismertette a történelem segédtudományait, azon belül pedig a pecséttannal foglalkozott bővebben. Királyi, pápai, egyházi és világi méltóságok pecsétlenyomatait elemezve a hallgatók betekintést nyerhettek a középkori pecséthasználatba, megtudhatták, hogy a középkori pecsétek minőségileg milyen formát öltöttek. Az előadás a pecséttani vizsgálatok szakirodalmának és forrásbázisának a bemutatásával zárult.

Reméljük, hogy a főiskolánkon a Debreceni Egyetem oktatói által tartott előadások és azok jövőbeli folytatása jelentős mértékben hozzájárul a hallgatóink tudásának mélyítéséhez-bővítéséhez, látókörük szélesítéséhez, valamint jó példa és alap a két intézmény jelenlegi és jövőbeli együttműködésére.

Az előadások a TAMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 jelű, A Debreceni Egyetem tudományos képzési műhelyeinek támogatása című projekt keretében valósultak meg.