Kárpátaljai magyar szakképzési koncepció – interjú Orosz Ildikóval, Soós Katalinnal és Babják Zoltánnal

2015. február 18-án 2015 – a külhoni magyar szakképzés éve keretein belül konferenciát szerveztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében.

 A konferencián Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke beszámolt a 2015–2025 közötti kárpátaljai magyar szakképzési koncepcióról. A stratégiában rövid, közép és hosszú távú tervek szerepelnek. Ezen tervek kialakulásáról és megvalósításáról kérdeztük Orosz Ildikót, a koncepció kidolgozóját:

– Mik a jelenlegi szakképzések problémái?
– Az általános problémával kezdeném: míg Magyarországon a duális oktatásra térnek át, ami azt jelenti, hogy a diákoknak nem kell a szakiskolában kialakítani külön műhelyt, szaktantermet, hanem a működő műhelyekben, gyárakban és intézményekben vezetik ezt le, addig Ukrajnában mindez egy állami intézményen belül működik. Az állami intézményben az állam anyagi és pénzügyi hiányok miatt nem tud műhelyt fenntartani, azt anyaggal ellátni. Például vannak olyan szakács- és cukrásziskolák, ahol az alapanyagot, az élelmiszert vinni kell otthonról. Ha elromlik egy sütő, nincs pénz a megjavíttatására. A magyar szakképzésnek az is problémája, hogy kevesen vagyunk Kárpátalján ahhoz, hogy önálló intézményeink legyenek. Azt szeretnénk, ha olyan, a kárpátaljai gazdasági igényekhez igazodó rendszer alakulna ki, ahol a diákok a legtöbb szakmát legalább részben magyarul tudnák tanulni. Ehhez kapjanak segítséget tankönyvekben, valamint lehetőséget arra, hogy részt vehessenek magyarországi átképzéseken és továbbképzéseken.

– Milyen előzményei vannak a koncepciónak?
– A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség fennállása, azaz 1991 óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és folyamatosan a lehetőségeihez igazodva próbálja a szakképzést is támogatni. Voltak olyan esetek, hogy mini állatműtőt alakítottunk ki a Munkácsi Agráripari Koledzsben ahhoz, hogy ott egy magyar csoport beinduljon. A Beregszászi Egészségügyi Szakiskolát különböző emberi torzókkal és bábukkal támogattuk magyar pályázatokból, hogy ezeken tudjanak gyakorolni a diákok. 1999-ben agrármérnöki képzést hoztunk létre, majd 2004-ben létrejött a Felnőttképzési Központ, amely a piaci kihívásokra reflektálva indított különböző képzéseket. Ilyen például a pincér, méhész vagy rádióbemondó. 2014-re érett meg a helyzet, hogy öt év kemény munkája után beindítottuk a Felsőfokú Szakképzési Intézetet. Ezzel párhuzamosan gondoltunk arra, hogy egy Kárpát-medencét lefedő szakképzési hálózat jöjjön létre. Ezt segítette a nemzetközi HUSKROUA-pályázat (Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program – a szerk.) melyet erdélyi, felvidéki, magyarországi és romániai tagokkal nyertünk el. A pályázat egyik feladata volt a szakképzés feltérképezése helyi szinten. Ezt fejlesztve jutottunk el a stratégiáig. Ez egy kétéves munka. 2014. december 5-én az érintettek bevonásával tartottunk egy megbeszélést, melyen a szakképzési koncepció első változata volt napirenden. A mostani konferencia zárta le ezt a munkát a stratégia elfogadásával.

– Mik a koncepció megvalósításának első lépései?
– Feltérképeztük a kárpátaljai szakképzés jelenlegi helyzetét, és kidolgoztunk egy tíz évre szóló hosszú távú stratégiát. Megvalósításáért rengeteget kell még dolgozni. Most a magyar szakképzésben érdekelt intézményekkel együtt konzultálva tartottunk egy olyan lezárult kutatásról tájékoztatót, ami megvalósulhat, amennyiben ezek az érdekeltek pozitív hozzáállással, akarattal részt tudnak benne venni. Aláírtunk egy együttműködési megállapodást Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral, Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárral és Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkárral a szakképzés területére vonatkozólag, amiben konkrét, ez évre vonatkozó feladatok vannak. Ezek a feladatok a működő magyar szakképzéseket támogatják könyvvel, szakmai tudással, technikai eszközökkel és felszerelésekkel. Az együttműködésben a KMPSZ szakmai partnerként vesz részt, a lebonyolító pedig a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, melynek elnöke Brenzovics László.

– Mik a fejlesztési irányvonalak?
– Ahol van magyar tannyelvű szakképzés, azt meg kell őrizni, s fejleszteni. Lehetőséget kell adni a magyarországi továbbképzésekre, módszertani, szakmai felszerelésükre. A Beregszászi Szakszolgáltatási Líceumot magyar tannyelvű bázisintézménnyé kellene fejleszteni. Igény van a gazdaképzésre, amit a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete fog beindítani. Évente 5-8 szakmát indító OKJ-s képzést is vállalunk. Bekapcsolódik az Advance, ami kétféle ¬– szárazburkoló és burkoló – képzést indítana, valamint ki kell gondolni, hogy Ugocsában, Tiszaháton hogyan lehetne létrehozni egy olyan szakiskolát, ami az ugocsaiak igényeit kielégítené.

 

Soós Katalint, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatóját is megkérdeztük a szakképzési koncepcióval kapcsolatban.

– Milyennek látja a kárpátaljai szakképzési oktatást?
– Jelenleg Kárpátalján számos, szakképzésben érdekelt intézmény működik, mégis mindössze néhány intézményben van magyar nyelvű szakoktatás, ami korlátozza azok lehetőségeit, akik anyanyelvükön szeretnének szakmát tanulni. Továbbá a megfelelő körülmények biztosítása és fenntartása nehézséget jelent számos intézménynek. Így elmondhatom, hogy a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének elindítása hiánypótló a kárpátaljai magyarság számára.

– Milyen problémákba ütköztek a szakképzési intézet létrehozásánál és működtetésénél?
– Az intézmény fő célja a magyar nyelven választható szakirányok palettájának bővítése, illetve a szakképzési oktatás fejlesztése, ami a magyar ajkú diákok számára átjárhatóságot is biztosít a felsőoktatásba. Az intézet létrehozásánál nehézséget jelentett a magyar nyelvű szakirodalom beszerzése és a szaktanári gárda kialakítása.

– Milyen szerepet fog játszani a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete az elnök asszony által bemutatott koncepcióban?
– A Kárpátalján kialakulóban lévő szakképzési hálózat kulcsszereplőjeként és fő bázisaként kíván működni az intézmény, törekedve a választható szakirányok bővítésére. Jelenleg a két tervezett új szak elindításán kívül, a Pro Agricultura civil szervezet kérésére farmergazda szak beindításán dolgozunk, melynek magyar nyelven történő oktatása egyáltalán nincs jelen a térségben.

– Milyen két új szak nyílik a gazdaképzésen kívül?
– A helyi földrajzi adottságoknak köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvend a falusi turizmus, ami fontos jövedelemforrást jelent térségünkben. Mindez megnövelte a keresletet a szolgáltató szférában dolgozni kívánó szakképzett munkavállalók iránt. Reagálva a kialakult piaci helyzetre és igényekre, éttermi szolgáltatások és a szállodai szolgáltatások szakok elindítását tervezzük.

 

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere is kifejtette véleményét a tervezett stratégiával kapcsolatosan.

– Mi a véleménye a kárpátaljai szakképzésről?
– Az oktatásnak az a fő feladata, hogy amikor a tanulók befejezik az iskolát, megtalálják helyüket a nagybetűs életben. A szakképzés fontos szerepet játszik abban, hogy minden egyes beregszászi, beregvidéki olyan szakmát tudjon választani, ami megállja a helyét a kárpátaljai piacon.

– Miben látja a szakképzés problémáját Kárpátalján?
– Minden beregvidékinek nehéz eldönteni, hogy milyen nyelven tanuljon tovább. Ebben az országban kell érvényesülnünk és itt kell betartani a hatályos törvényeket. Ehhez elengedhetetlen az ukrán nyelv ismerete. Viszont anyanyelvünkön kell elsajátítani a szakmánkat.

– Mi a véleménye a koncepcióról?
– Nekem szimpatikus, viszont nagyon fontosnak tartom, hogy minden egyes potenciális partner hangoztathassa a véleményét a koncepcióval kapcsolatban. Tudom, hogy voltak körlevelek és mindenki elmondhatta a véleményét, de még szükség van kerekasztal-beszélgetésekre, hogy mindenkinek az érdekét egyformán figyelembe tudjuk venni.

– Lehet-e számítani a város támogatására a koncepció megvalósításában?
– A városnak van egy polgármestere, alpolgármesterei, képviselőtestülete és egy végrehajtó bizottsága. A város véleményét a testületi ülés fogja meghatározni. Az én hozzáállásom azonban pozitív, és szerintem a koncepció kivitelezhető.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma