„Még sohasem volt ilyen magas a tanulólétszám” – Magyar elemi iskola Szolyván

1945 után a szovjethatalom megannyi kárpátaljai magyar iskolát felszámolt, el­ső­sorban a vegyes lakosságú településeken, és az államszocializmus korának későbbi évtizedeiben is nem egy magyar tannyelvű oktatási intézményben halt el a magyar szó. A bezárt magyar iskolák feltámasztása pedig irtózatosan nehéz feladat – de nem lehetetlen! A ku­dar­cok (például Mátyfalva, Ka­rács­falva – mármint az ottani elemi iskola –, Fancsika) mellett jóleső érzés rágondolni az újjászületett, majd tetsz­halál­ba süppedt, ám másodszor is új­jáéledt tiszaújhelyi magyar iskolai tagozatra, az önállóságát visszanyert, és Perényi Zsig­mond nevét viselő nagy­szőlősi magyar középiskolára, a huszti magyar általános iskolára – vagy éppen cik­künk „főszereplőjére”: a szoly­vai magyar elemi iskolára.
A Szolyvai 10. Sz. Oktatási-Nevelési Intézmény egyik részlegében működik az anyanyelvű elemi iskola, a másik részlegében pedig óvoda található, hat csoporttal, melyek egyike a magyar nyelvű csoport.

– Az iskola 2002-ben nyitotta meg kapuit, ugyanis volt úgy hatvan szülő, akik igényelték a magyar iskola újbóli megnyitását, a KMPSZ, illetve a járási tanács pedig támogatta a szülők indítványát, így 2002-ben, 12 gyermekkel megindulhatott az alapfokú magyar oktatás – emlékezik vissza a kezdetekre Szokolova Henrietta, a 2. osztály tanítónője. – Az első három évben a helyi magyar nyelvű református egyházi óvoda adott otthont az intézményünknek, de mivel hál’ Istennek kinőttük az épületet, 2005-ben átköltöztünk jelenlegi helyünkre, ahol addig csak óvodák működtek, de a gyermekintézmények nem tudták teljesen „belakni” a jelentős nagyságú épületet, és több tanterem kihasználatlanul árválkodott, így az iskola „befért” az építménybe.
Mint beszélgetőtársamtól megtudom, a városi tanács fizeti a rezsiköltségeket, biztosítja az alkalmazottak munkabérét, sőt, a gyermekétkeztetést is, ide még nem jutott el a megszorító „reform”. Magyarország és a KMPSZ is felkarolja az iskolát, a Pedagógusszövetség pályázatokat nyújt be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez, és az iskola is részesül a megnyert pályázatok hasznából. Így a közelmúltban sikerült felújítani két tanterem padlózatát. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa is támogatja az intézményt, két alkalommal is segített kicserélni két osztály padozatát, többször is kaptak tőlük bútorokat, a tantermek egyikét teljesen a főkonzulátus bútoroztatta be, továbbá adományozott hat számítógép-képernyőt, már „csak” a komputerek hiányoznak, melyekhez hozzákapcsolhatják majd a monitorokat. Ugyanakkor magyarországi alapítványok jóvoltából a tanári egy színes és egy fekete-fehér nyomtatóval (mindkettő multifunkcionális), valamint egy számítógéppel gazdagodott, az informatikai terem pedig öt komputert kapott ezen alapítványoktól. Mindemellett egy-egy notebookot ajándékozott az iskolának a Budai Református Gyülekezet, illetve az ungvári magyar főkonzulátus.
A KMPSZ útiköltséget fizet, vagy szállást biztosít a Munkácsi, illetve a Beregszászi járásból származó tanítók számára. Ezenkívül több mint száz kötettel gyarapította az iskola könyvtárát. A szemléltetőeszközöket részben Magyarországról kapják, részben maguk a tanítók készítik el azokat. És mivel az 1. Sz. Szolyvai Középiskolában csak heti 2-3 órában tanítják a magyar nyelvet és irodalmat, ezért hetente kétszer vasárnapi iskolát tartanak az anyanyelvű elemi iskolából oda került 10-14 éves gyermekek, sőt akár kisebbek számára is, hogy ne felejtsék el az alsó osztályokban megtanultakat.

– Korábban volt olyan év, amikor mindössze három gyermek tanult egy osztályban, ám 3-4 esztendeje folyamatosan növekszik a gyermeklétszám, a most folyó tanévben már 49 diákkal foglalkozunk. Még sohasem volt ilyen magas a tanulólétszám, sőt, voltak jelentkezők, akiket – helyhiány miatt – sajnálattal el kellett utasítanunk – fejti ki Szokolova Henrietta. – S bár sok vegyes családból származó gyerek mellett a nagy többségnek mindkét szülője ukrán, mégis népszerűek lettünk. Miért? Más városi iskolák osztályaiba 25-30 gyermek jár, míg a mi osztályaink kisebb létszámúak, így a tanítónak több ideje jut foglalkoznia egy-egy gyermekkel, mint más iskolákban. Nagyon jó körülmények is fogadják itt a kis nebulókat. Sok gyermek a velünk egy épületben működő óvodába jár, és neki könnyebb, ha ugyanabban az épületben kezdi meg iskolai tanulmányait. Még a színukrán családokból származó gyermekek is négy év alatt alapszinten megtanulnak magyarul, az 1. sz. középiskolából a 9. osztály befejezése után sokan folytatják tanulmányaikat a Nagydobronyi Református Líceumban, ahonnan kikerülve Beregszászban, a Rákóczi-főiskolán vagy magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább.
Úgy látszik, Szolyván nép­sze­rű kezd lenni a magyar nyelven, sőt, a Magyarországon folytatandó tanulás…

Lajos Mihály