Mentálhigiénés nap a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet beregszászi tagozatában

A Tavaszi Módszertani Napok Beregszászban (2025.04.09–30.) programsorozat második rendezvényére 2025. április 17-én került sor a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet beregszászi tagozatában.

A gyakorlati-módszertani szemináriumon kiemelt programeleme a lelki egészségvédelem (mentálhigiéné) tematikája volt. Az eseményen 23 alsó tagozatos, egészségtan tanár és iskolai pszichológus vett részt Kárpátalja magyar tannyelvű oktatási intézményeiből.

A mentálhigiénés napon résztvevő pedagógusokat Gabóda Béla (tagozatvezető, Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet beregszászi tagozata) köszöntötte, majd a szeminárium központi részében az egészségtan tanárok és iskolai pszichológusok dr. Berghauer-Olasz Emőke (docens, II. RFKMF Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatási Intézményvezetés Tanszék), az alsó tagozatos pedagógusok pedig Lánczi Viktória (vezetőtanár, II. RFKMF Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatási Intézményvezetés Tanszék) vezetésével vehettek részt elméleti és gyakorlati foglalkozáson a tematikában.

Dr. Berghauer-Olasz Emőke A tanári reziliencia fejlesztésének és támogatásának lehetőségei tematikában kifejtette, hogy a reziliencia egyfajta lelki rugalmasságot jelent, amelyet a hosszan tartó nehézségekkel való megküzdési képességként szoktak értelmezni, és amelyet több tényező összefüggő rendszere alkot. Ha a pedagógus, a szülő vagy akár maga a gyermek ismeri e képesség összetevőit és tisztában van azzal, melyekre érdemes odafigyelni közülük – akár az önfejlesztés, akár az intézményi (iskolai) szintű nevelés keretében –, akkor ez jelentősen segíthet abban, hogy ha élete során bármilyen ok(ok) folytán nehéz helyzetbe kerül, helyt tudjon állni, esetleg hosszú távon előnyére is változtassa a nehézséget.

A reziliencia tehát a pszichológiában lényegében azt a tulajdonságot vagy helyesebben képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után.
A rezilienciának, más néven a pszichológiai immunrendszerünknek négy fajtája van: a pszichológiai, érzelmi, fizikai és a közösségi reziliencia.

• A pszichés vagy pszichológiai azt mutatja meg, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a hirtelen kialakult körülményekhez, milyen fejlettek a megküzdési módjaink, amelyek átlendítenek a nehézségeken.
• Az érzelmi reziliencia azt mutatja, hogy mennyire vagyunk képesek stressz hatására kontrollálni és kezelni az érzelmeinket. Ha ennek magas a mértéke, akkor tudjuk, hogy mikor és miért érezzük magunkat úgy, ahogy. Optimistán tekinthetünk a jövőbe még krízis esetén is, így képesek vagyunk egészségesek maradni.
• A fizikai rezilienciához tartozik a kitartás, erő, és hogy milyen gyorsan tudunk meggyógyulni.
• A közösségi reziliencián pedig egy közösség adaptációját, alkalmazkodóképességét értjük, amely megmutatja, hogy egy közösség békés, nyugodt vagy erőszakos bizonyos stresszorok esetén.

Ezek mindenkiben megvannak valamilyen mértékben, és fejleszthetők is. Reziliensnek nevezzük azokat az embereket, akik egy-egy nagyobb kihívás után megerősödnek, és nem törnek össze. A reziliens emberek az élet nehéz helyzeteiben is képesek megtalálni a megfelelő erőforrásokat és támogatást, és hatékonyan kezelni a stresszt és a nyomást.

Lánczi Viktória Az alsó tagozatos tanulók mentális egészsége: támogatás és megőrzés című prezentációjában kiemelte, hogy a mentálhigiéné kifejezés minden olyan tevékenység megnevezésére alkalmas, melynek célja az egészséges, teljességre törekvő testi-lelki élet kialakítása és megtartása.
Felgyorsult világunkban az elvárt társadalmi szerepek egyre nagyobb alkalmazkodási képességet kívánnak, nemcsak a felnőttől, hanem a kisiskolás gyermektől is. Ennek megteremtése, fenntartása nem könnyű feladat. Így az elmúlt években rendkívül módon felértékelődött a lelki egészség, a mentálhigiéné. A lelki egészség fogalmának nagyon sokféle meghatározása létezik, mivel egy nagyon összetett fogalomról van szó, melyet sok tényező befolyásol.

Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, mert az iskolával mindenkinek kapcsolata van, és mert a gyermekkor fogékony évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására. Az iskolában tanítható, fejleszthető ismeretek, képességek átadásával foglalkozik, melyek a lelki egészség megőrzését, egészséges életmód, életforma kialakítását segítik elő, továbbá foglalkozik az iskolához kapcsolódó problémákkal, főleg ezek megelőzésével.

Az iskolai mentálhigiénének több fontos része van:

1. az egészségfejlesztés (felvilágosító, ismeretnyújtó tevékenység),
2. készségfejlesztés, személyiségfejlesztés (a tanulók pszichés kompetenciájának fejlesztése),
3. az iskola társas lélektan helyzetének tökéletesítése (pozitív diák–diák, tanár–diák viszony kialakítása).

A rendezvény zárásaként az érdeklődő pedagógusok gyakorlati foglalkozáson vehettek részt Gabóda Béla irányításával. A tapasztalati foglalkozáson a résztvevők tematikus projektfeladatokat oldhattak meg:

1. Barátság–szerelem–párkapcsolat,
2. „Jelen vagy?” Egészségfejlesztés – káros szenvedélyek prevenciója,
3. Tabuk nélkül – mentálhigiénés érzékenyítő kamaszok számára tematikákban.

Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet