Monopolizálnák Kárpátalja felsőoktatását?

Kárpátalja lerégibb és legnagyobb felsőoktatási intézménye, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) élére nemrég új vezető került.

Az oktatási minisztérium és a megyei vezetés pártfogásával a Régiók Pártja helyi vezetője, Olekszandr Ledida közreműködésével Fegyir Vascsuk egy fél év leforgása alatt az UNE rektora lett. Ezenfelül nemcsak az intézmény vezetői tisztségére tett szert, hanem potenciális lehetőséget kapott a régió többi felsőoktatási intézményének a bekebelezésére is.

Hogy érthetőbb legyen a helyzet, menjünk egy kicsit vissza a múltba, egészen 2004-ig, amikor is – a hivatalos verzió szerint – az UNE akkori rektora, Volodimir Szlivka öngyilkosságot követett el. Utóda a Kárpátalján akkoriban vezető Ukrán Szociáldemokrata Párt által protezsált Vaszil Ruszin lett. Utóbbi rektorsága nem tartott hosszú ideig, mivel a „narancsosok” győzelme után Viktor Juscsenko bizalmi embere került a helyére Mikola Vehes személyében.

A tyzhden.ua szerint a helyi oktatók úgy vélekednek, hogy Vehes rektori tevékenysége nem volt sikeres, és ha nem élvezte volna Viktor Baloga támogatását, talán hamarabb is vége szakadt volna a hivatalosan megállapított hét évnél. „Vehes úr rossz adminisztrátornak bizonyult – idézi az oldal Vaszil Ilnickij újságíró, publicista szavait. – Vezetése idején az egyetem anyagi-technikai bázisa szétesésnek indult, ehhez pedig a város központjában található egyetemi épületek eladása körüli korrupciós botrányok is hozzátettek”.

A helyzet 2012 őszén súlyosbodott, amikor is végéhez közeledett a rektori kinevezés időszaka, s jöttek a választások. A mintegy 12 ezer diákot számláló UNE igen kecsegtetően hatott a hatalom számára, fontos lett hát ellenőrzés alá vonni azt. Míg Baloga embere volt az intézmény élén, ez kivitelezhetetlen volt. Ekkor jött a képbe Fegyir Vascsuk, akit a tyzhden.ua „oktatási kalandorként” emleget, s aki hamar megtalálta a közös hangot Ledidával.

Fegyir Vascsuk korábban a Kárpátaljai Állami Egyetem rektoraként tevékenykedett. A tyzhden.ua megemlíti, hogy a megkérdezettek szerint ez a felsőoktatási intézmény nagy mértékű korrupcióval, „diplomaárusítással” jellemezhető, s a „Kárpátalja Állami Áruház” gúnynévvel illetik.

A fent említett tényezők és más, a nyilvánosság előtt ismeretlen körülmények összjátékának köszönhetően 2010-ben aztán az oktatási minisztérium arról fogadott el határozatot, hogy Kárpátalja négy állami felsőoktatási intézményét, az UNE-t, a Kárpátaljai Állami Egyetemet, a Kárpátaljai Művészeti Főiskolát és a Munkácsi Állami Egyetemet össze kell vonni. Ennek következtében egy „megaintézmény” jönne létre, melyet a hatalom könnyen ellenőrizhetne.

Érdekes, hogy ezt a törekvést eleinte még Baloga is támogatta – talán abban reménykedett, hogy az új intézmény élére saját emberét tudja állítani. Ám amint világossá váltak számára az erőviszonyok, kihasználta akkori befolyását, s elérte, hogy a határozatot eltöröljék. Ez a lépés azonban csak késleltette az elkerülhetetlent.

2012 áprilisában lejárt Vehes szerződése, Tabacsnik aláírta felmentését, ám a rektori posztra nem jelölt ki senkit. Csupán egy hónappal később nevezték ki Vitalij Nyikolajcsukot ideiglenes rektorrá. A rektorválasztás időpontját még mindig nem tűzték ki, közben Tabacsnik protezsáltja, Vascsuk szép lassan elkezdte „megdolgozni” az oktatói kollektívát.

Végül szeptemberben az oktatási miniszter kinevezte Fegyir Vascsukot az intézmény élére, ráadásul Vascsuk párhuzamosan a Kárpátaljai Állami Egyetem vezetője is maradt. A rektor előtt egyértelmű perspektíva állt: ha eléri, hogy a tanári kollektíva és a diákok a Régiók Pártjára szavazzanak, megkapja a végleges rektori kinevezést.

Viktor Pascsenko politológus szerint Vascsuk ehhez minden manipulatív talentumát felhasználta: „Először a nyugdíjasok elbocsátásáról kelt szárnyra pletyka, majd a kollégiumi díjak emeléséről, ám a „jó cár” a híreszteléseket nagy nyilvánosság előtt szétoszlatta”.

„A diákoknak ösztöndíjemelést, a kollégiumi díjak csökkentését és hosszú téli szünidőt ígértek – folytatja Vaszil Ilnickij. – A diákok szavazatainak megszerzéséhez pedig különleges rendszert alkalmaztak: az úgynevezett bizalmi vizsgáztatást, mely értelmében a megszokott vizsga vagy szigorlat helyett a hallgató tudását saját évfolyamtársai is értékelhetik, s a tanár köteles elfogadni azt. A választások előtt pedig beindult a szavazatok 100 hrivnyás felvásárlása is.”

Vascsuk elérte, amit akart: minden korábbi hagyománnyal és bevett szokással szemben az egyetem úgy szavazott, ahogy azt elvárták. A választások után két héttel ki is jelölték a rektorválasztás időpontját, melyen Vascsuk magabiztosan nyert Viktor Baloga jelöltjével, az ismert idegsebész Volodimir Szmolankával szemben, akinek annyi ideje sem volt a választás előtt, hogy legalább egyszer találkozzék az egyetemi kollektívával.

Elfoglalva posztját az új rektor azonnal reformokba kezdett: csökkentette az órapárok számát a téli fűtésszezonra való spórolás okán, melynek következtében majdnem a teljes téli időszakban egyszerűen szünetelt az oktatás az egyetemen. – „Reformok” címszó alatt bármit el lehet rejteni – vélekedik Jurij Mihalina, a Munkácsi Állami Egyetem rektora –, például Kárpátalja egész felsőoktatásának saját hatalom alá vonását. Minisztériumi bizottságok hamarosan ellenőrzést tartanak a Munkácsi Állami Egyetemen, melyet addig fognak folytatni, amíg nem marad más választásunk, mint Vascsuk karjaiba borulni. És mindezt úgy, hogy a nálunk lévő 14 szakból 11 nincs az ungvári egyetemen, azaz Kárpátalján csak mi biztosítjuk ezeket a képzéseket. Tehát nincs semmilyen ok az egyesítésre”.

Helyi elemzők szerint hasonló sors vár a többi, állami költségvetésből működő oktatási intézményre is, beleértve a művészeti főiskolát, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézetet, a Kárpátaljai Köztisztviselők Továbbképzési Központját.

Merész variálás az ösztöndíjakkal, majd’ három hónapos téli szünet, a „bizalom vizsgaidőszakáról” szóló rektori rendelet…. Vajon milyen terveket, pontosabban „reformokat” tartogat még az UNE rektora? Melyik felsőoktatási intézmény érezheti biztonságban magát?