Szeptemberben második olvasatban is elfogadhatják az oktatási törvényt

Alighogy túltettük magunkat a külső független értékelés (ZNO) és a felsőoktatási felvételik problémáktól távolról sem mentes időszakán, máris a nyakunkon szeptember 1., az iskolakezdés napja. Ez az időszak hagyományosan nem múlhat el meglepetések nélkül.

Az elmúlt napok egyik ilyen „meglepetése” volt, hogy egy, a közösségi oldalakon terjedő pletyka szerint az ukrán iskolák áttérnek az úgynevezett trimeszterek szerinti tanulásra. Az elképzelés lényege az lett volna, hogy a jelenleginél egyenletesebben osszák el a tanulmányi időt, megelőzve ezzel a diákok túlterhelését. Így az 5-6 hetes tanulmányi szakaszokat egyhetes szünidők követték volna – a valamivel hosszabb újévi és a nyári vakáció kivételével. Kiderült azonban, hogy álhírről van szó. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium részéről ismételten hangsúlyozták, nem a tárca dönt a tanév struktúrájáról, hanem az iskolák a helyhatósági szervekkel egyeztetve. A minisztérium ezzel kapcsolatban csupán három szabály betartását kéri: 1. a tanévet szeptember 1-jén kell elkezdeni; 2. a tanítást legkésőbb július 1-jéig be kell fejezni; és 3. a szünidőknek a tanév folyamán (a nyári vakációt nem számítva) legalább 30 napot kell kitenniük.

Az oktatási tárca idén sem tétlenkedett, változásból, újdonságból ezúttal is akad bőven. Az iskolákba a napokban visszatérő tanárok kapkodhatták a fejüket a sok minisztériumi papiros láttán.

Folytatódnak például az elemi iskolások oktatásának átalakítását célzó intézkedések, a minisztérium már megküldte az oktatási intézményeknek a kisiskolások képzési terhelésének és értékelésének „különlegességeire” vonatkozó „javaslatait”.

A tárca ezzel kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozza, hogy első osztályban nincs házi feladat. A 2–4. évfolyamokon a házi feladat elkészítéséhez szükséges idő valamennyi tárgyból együttesen nem haladhatja meg 2. osztályban a 45 percet, 3. osztályban a 70 percet, 4. osztályban a 90 percet. Emellett elemi osztályban a gyerekek nem kaphatnak házi feladatot hétvégére, az ünnepnapokra és a szünidőre.

A szakképzési rendszer viszonyait talán alapjaiban változtatja meg (ismét) az a néhány hete bejelentett újítás, mely szerint jövőre a szakiskolák és felsőfokú szakképzési intézetek végzőseinek is ZNO formájában kell állami záróvizsgát tenniük. A közösségi oldalak népe meglehetősen vegyesen fogadta a minisztériumi döntést. Egyfelől vannak azok, akik remélik, hogy az intézkedés emeli a szakképzés színvonalát. Másfelől sokan féltik azokat az elsősorban műszaki felsőoktatási intézményeket, amelyek hallgatóikat eddig jelentős részben az olyan szakoktatási intézményekből toborozták, amelyekből ZNO nélkül lehetett átlépni a felsőoktatásba.

Egy harmadik, a két fentebbi szemponttól független megfontolás, hogy a minisztérium beavatkozása ismét átértékeli a szakképzési, mindenekelőtt a felsőfokú szakképzési intézetek helyzetét az oktatási rendszer egészén belül. Talán mondanunk sem kell, hogy a szűnni nem akaró bizonytalanságnak mindenekelőtt a képzés színvonala, illetve a képzési kínálat gazdagsága látja kárát.

Miközben reform reformot ér az oktatásban, amolyan Damoklész kardjaként változatlanul ott lebeg a kárpátaljai magyar oktatási rendszer feje felett a lehetőség, hogy megszülethet az új oktatási törvény, amely jelentősen korlátozná a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján. Minap – amolyan tanévkezdés előtti kedvrontóként – megtudhattuk, hogy néhány héten belül második olvasatban is elfogadhatják a jogszabályt. Legalábbis Lilija Hrinevics oktatási miniszter Cristian-Leon Turcanu kijevi román nagykövettel találkozva kijelentette, hogy a törvény szövege készen áll a második olvasatban történő tárgyaláshoz. A tárcavezető egyben közölte, információi szerint a parlamentnek még a pedagógusok napja előtt el kell fogadnia a jogszabályt. Mint ismeretes, Ukrajnában október első vasárnapján méltatják a tanárok-nevelők szakmai ünnepét.

Bizonyára sok pedagógusnak nyújt vigaszt a napi gondok közepette, hogy a tanítványaik szülei is megelégelték az iskolákra telepedő politikát, politikusokat. A közösségi oldalakon futótűzként terjed az az iskolások szülei által közzétett felhívás, amelyben arra kérik az elnököt, a minisztereket, a parlamenti képviselőket és a tisztviselőket, hogy ne használják kampánycélokra a szeptember 1-jei iskolai tanévnyitó ünnepségeket.

„A jelenlétük arra készteti gyermekeinket, hogy önöknek rendezzenek ünnepséget – néha elkésnek, néha beszédes beszédeik túl unalmasak és hosszúak. Ha nem tudnák, az oktatási intézmény »ünnepi díszét« önöknek – a léggömböket, zászlócskákat, virágokat – mind mi, szülők álljuk. Ne ajándékozzanak gyermekeinknek ábécéskönyveket a saját arcképeikkel, inkább biztosítsák, hogy a tankönyvek idejében eljussanak az iskolákba – olvasható egyebek mellett a Facebookon megjelent felhívásban. – Ha már annyira szomjaznak a PR-ra az oktatási intézményekben, akkor ne szep­tember 1-jén jöjjenek azokba az iskolákba, amelyekbe a helyhatóságok milliókat fektettek, hanem keressék fel szeptember 2-án azokat, ahol az önök segítségére szükség lesz, ahol a városi vagy a járási hatóság még a decentralizáció ellenére sem törődik az oktatással. Megadhatjuk önöknek az oktatási intézmények címét, de csinálják ezt pátosz nélkül, a segítségnyújtás szándékával.”

Úgy tudjuk, a szülők írására eddig egyedül Uljana Szuprun megbízott egészségügyi miniszter reagált a politikusok közül, aki azt írta a Facebookon, hogy csatlakozik a felhíváshoz.