Színházi nevelési képzést szerveztek Beregszászban

Színházi nevelési képzést szervezett a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház október 5–6. között. A foglalkozásokat Gyevi-Bíró Eszter, a budapesti Kolibri Gyermek-és Ifjúsági Színház színházi nevelési koordinátora, rendezőnő tartotta a beregszászi teátrumnagytermében a társulat tagjai számára.

Mint azt Sin Edina, helyi programfelelős elmondta, kiemelt céljuk, hogy a színház eszközeivel szólítsák meg a kárpátaljai magyar fiatalokat. Ezáltal egyrészt a pedagógiai tevékenységet segítő feladatot láthatnak el, művészetre, a kultúra értékére nevelhetik a diákokat, másrészt azzal, hogy közelebb hozzák a gyerekeket a színházhoz, a jövő (értő) közönségét is építik. A színházi nevelési program keretében számos más jellegű eseményt szerveznek a közeljövőben: például osztálytermi előadást valósítanak meg, nyílt napot, felolvasószínházi alkalmat tartanak. A sikeres munkához elengedhetetlen a jó kapcsolat fenntartása vagy kialakítása a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézményekkel. Ehhez az átfogó tervükhöz szakmai vezetőre találtak Gyevi-Bíró Eszter személyében, aki a mostani workshopok során az előadásra felkészítő, illetve azt feldolgozó foglalkozások módszertanára, eszköztárára oktatta a képzés résztvevőit.

Ilyen típusú színházi nevelési foglalkozásokra eddig nem volt példa Kárpátalján, ezért, a jó példáért, útmutatásért fordultak magyarországi szakemberekhez.

A gyakorlatban ezek a két- vagy háromlépcsős foglalkozások mindig egy-egy gyerek- vagy diákcsoport szervezett előadás látogatása köré épülnek. Az előadások megválasztásánál figyelembe veszik az adott korosztály érdeklődési körét, a téma tananyaghoz valókapcsolódási pontjait. Az életkori skála az óvodás, alsós, általános, illetve középiskolás, valamint felsőoktatásban részt vevő hallgatók csoportját öleli fel. A felkészítő foglalkozásokra értelemszerűen az előadás megtekintése előtt kerül sor, kedvcsinálóként, a feldolgozók pedig az előadást követik. Ezeknek az alkalmaknak – melyeket a színházi térben és iskolai helyszíneken is tarthatnak – az interaktivitás szerves részük, a fiataloknak be kell vetniük egyéni kreativitásukat és a csapatmunkára való készségüket egyaránt. A műhelymunka fejleszti a fiatalok ítélőképességét, vitakultúráját, identitástudatát. Jobban magukénak érzik az adott előadást, s jártasságot szerezhetnek a színházi jelek értelmezésében.

Több beregszászi darabhoz, így például a Tizenkét hónap című meseelőadáshoz, az Időfonal, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-darabhoz is kapcsolnak hasonló foglalkozásokat.

A képzés második részére 2020 februárjában kerül sor.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.

Szilvási Szilárd
Kárpátalja.ma