Tanulás vagy pihenés?

A diákok a nyári szünetben a szórakozást választanák, a szülők pedig a gyakorlást és tanulást látnák hasznosabb időtöltésnek. Kinek is van igaza? Ezzel kapcsolatban szakembereket szólaltattunk meg.
A nyári szünetben mind a gyermekek, mind szüleik elfelejtik mi is annak lényege, és mire is hivatott a vakáció. Míg a gyermekek inkább az önfeledt játéknak, a nyári táborozásoknak adnák át magukat, a szülők inkább a következő tanévre készítenék csemetéiket. A témával kapcsolatban Tóth Emese pszichológust, Tompos Urbán Klára tanítónőt, valamint Nagy Gyula magyar szakos tanárt kérdeztünk.
Személyre szabottan
Tóth Emese szerint mindkettőre szükség van: több pihenés, kevesebb tanulás. Utóbbi mennyisége többek között függ a gyermek motivációjától, képességeitől, a pedagógus által meghatározott tananyag mennyiségétől is. „Bármennyi is legyen a szünidőre feladott lecke, nagyon fontos a jó időbeosztás: a szünidő első és utolsó része teljen pihenéssel, kikapcsolódással és a köztes időt próbáljuk optimálisan beosztani. Véleményem szerint a vakációs tanulásnak is személyre szabottnak kellene lennie, azaz a gyermek igényeihez és kapacitásához mérten „tanultassuk” a gyermeket” — folytatta Tóth Emese. A pszichológus szerint ne az legyen a mérce, hogy a szomszéd gyermeke mennyit olvasott és mennyit matekezett. Gyermekünk képességeinek a fejlesztése a lényeg, olyan feladatok végzése, amire esetleg év közben nem jut idő, a már megtanultak felelevenítése és semmi esetre sem a versengés. Ne a mennyiség értékelését tanítsuk gyermekünknek, hanem a minőséget. A gyermeknek tudatosítania kell saját magában azt, hogy amit tanul, azt elsősorban saját érdekében tegye és nem csupán egy jó osztályzat vagy szülői dicséret miatt.
Már kisiskolás korban működésbe lép az úgynevezett belső motiváció, aminek a megerősítése és fejlesztése a kulcsa az összes jövőbeni sikereknek. „Amennyiben folyton a szomszéd „túlbuzgó” gyermekével példálózunk, agyon jutalmazzuk a gyermeket minden apró erőfeszítéséért, vagy a saját (szülői) komplexusainkat próbáljuk a gyermek által elért eredményekkel kompenzálni, akkor éppen a külső motivációt fejlesztjük ki gyermekünkben, ami az előzőnek éppen az ellenkezője és kevésbé hatékony” — mutatott rá a pszichológus. Ennek eredménye lesz a felületes tanulás, a megtanultak részleges hasznosítása és rövid távra való elraktározása a memóriánkban. A szakember szerint ne erőltessük túl a gyermeket a szünidőben, mert az pszichikai, szellemi „kiégéshez” vezet, aminek a kisebb teljesítőképesség lesz az eredménye vagy legrosszabb esetben neurotizálódik a gyermek a folytonos megfelelési kényszer, fáradtság, stressz miatt. „Amint már azt említettem az egésznek a kulcsa a személyre szabottság, azaz a gyermek „igényeit” helyezzük előtérbe és nem feltétlenül a szülőét vagy a pedagógusét — javasolta Tóth Emese.
A tanulást sem lehet elhanyagolni
Nagy Gyula magyartanár kérdésünkre elmondta, növendékei számára a tanterv szerinti, a korosztálynak megfelelő kötelező házi olvasmányokat adja fel a nyári szünet idejére, valamint megemlíti számukra a fakultatívan elolvasható regényeket is. A pedagógus szerint az olvasás is pihenésnek számít, más feladatot pedig nem kapnak a diákok.
Tompos Urbán Klára tanítónő szerint a vakációban növendékei számára a pihenés is nagyon fontos, de a tanulást sem szabad elhanyagolni. „Mint gyakorló anyuka látom, hogy a nyári vakációban a gyakorlás is szükséges. Ezért a vakáció előtt megnézem, hogy diákjaim számára olyan munkafüzetet adjak fel, ami több tantárgyat lefed, hogy ne csak egy tárgyat gyakoroljanak. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek a vakáció ideje alatt ne felejtsenek sokat” — tette hozzá a tanítónő, aki szerint úgy helyes, ha a diákok a vakáció elejét inkább pihenéssel töltik, a közepén kezdenek tanulni, majd a végén ismét pihenjenek, hogy pihenten kezdhessék az új iskolai évet.

Forrás: erdon.ro