Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan

A határon túli magyar nyelvű oktatásról és felsőoktatásról kaphattak hiteles információt a magyarországi természettudományi tárgyakat oktató pedagógusok az ELTE által szervezett szemináriumon.

„Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan” címmel szervezett nemzetközi szemináriumot az ELTE és az Info Park Alapítvány a magyarul tanító tanárok számára, melyre 2011. augusztus 23-25 között került sor az ELTE TTK Lágymányosi épületében.

A szervezők szeretettel vártak mindenkit Magyarországról és a határon túlról, aki elkötelezett a természettudományok tanítása iránt. Keresték a magyar természettudományos oktatás hagyományaira épülő új módszereket, a szemléltetés és kísérletezés új eszközeit és az interdiszciplináris ismeretek tantervi beépülésének lehetőségeit.

A szeminárium fővédnökei voltak: Pálinkás József, az MTA elnöke és Mezey Barna, az ELTE rektora, akik megtisztelték a konferenciát.

Michaletzky György az ELTE TTK dékánja köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd elhangzottak a plenáris előadások. Felszólalt többek között Pálinkás József, az MTA elnöke; Dux László, a NEFMI helyettes államtitkára; Erdélyből Soós Anna, a Babes-Bolyai Egyetem Matematika-Informatika Karának dékánja. Kárpátaljáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Orosz Ildikó vett részt a konferencián és „A magyar nyelvű köz- és felsőoktatás helyzete Kárpátalján” címmel előadást is tartott.

A plenáris előadások második részében beszámolót tartott Felvidékről Komzsík Attila a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja; Délvidékről Péics Hajnalka az Újvidéki Egyetem tanára; Liptai Kálmán az Eszterrházy Károly Főiskola TTK dékánja; Tasnádi Péter az ELTE, TOMC elnöke és Freund Tamás, a PPKE, az MTA tagja.

A konferencia második napján szakterületi szekció előadások megtartására került sor. Biológia, fizika, kémia, matematika, földtudományi, környezettudományi szekcióban fejthették ki véleményüket az adott témákban szakterületüknek megfelelően a szeminárium előadói, a résztvevők rövid szóbeli kiselőadások és poszter-előadások formájában beszámoltak saját eredményeikről, törekvéseikről.

A konferencia részvevői a természettudományos oktatás problémáival kapcsolatos véleményüket és javaslataikat az alábbi közös nyilatkozatban fogalmazták meg.

Nyilatkozat

A fiatalok reáliák iránti érdeklődése az anyaországban és az egész Kárpát-medencében, drámaian csökken, érdeklődő diákok hiányában a középiskolai tanítás és a szakmai felsőoktatás színvonala süllyed. Magyarország gazdasági felemelkedése elképzelhetetlen műszaki és természettudományos szakemberek nélkül, ezért e terület oktatása – az általános iskolától a felsőoktatásig – nemzetstratégiai feladat, amire kiemelt figyelmet kell fordítani. A kedvező változások csak a gyakorló szaktanárok, egyetemi oktatók és az oktatási kormányzat összehangolt közös erőfeszítésétől remélhetők.

A feladatok és megoldási javaslatok

– A fiatalok motiválása a reál szakterületek felé. A mai információáradatban az iskolai oktatás mellett fontos, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek vonzó témákkal, a szakmai karrier lehetőségét is bemutatva nyissanak a középiskolás diákok felé. Nagy szükség lenne a média, legalább a közszolgálati televízió és az internetes fórumok támogatására: természettudományos ismeretterjesztő műsorokra, nagy nyilvánosságot biztosító TV-vetélkedőkre, versenyekre, fiatal szakemberek sikeres karrierjének nyilvános bemutatására, az egész kárpát-medencei magyarság szintjén. Szükség lenne természettudományos irányultságú, interaktív internetes fórumokra. Mindez szponzorokat és állami támogatást kíván.

– Reál tantervű osztályok indítása a természettudományos képzés középiskolai megerősítésének fontos eszköze. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási kormányzat támogatása, a szükséges kerettanterv kidolgozása. A humán és az általános osztályok természettudományos oktatásának az általános műveltséget kell szolgálnia, amihez hozzá tartozik az egy természettudományos tárgyból kötelezően megkövetelt érettségi is.

– Az emelt szintű szaktárgyi érettségi legyen feltétele legalább a kutató-egyetemekre történő felvételnek. Így a felvételi szűrés szerepét is ellátó emelt szintű érettségi követelményrendszerének átdolgozásában a középiskolai szaktanárok és az egyetemi oktatók együtt vegyenek részt. Az országos szintű tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő diákok kapjanak számottevő többletpontot az egyetemi felvételi rendszerben. Javasoljuk minden természettudományos tárgyban Kárpát–medencei verseny szervezését.

– A szakköri rendszer újraélesztése az érdeklődő tehetséges diákokkal való szervezett foglalkozás, a tehetséggondozás javításának feltétele. A szakköröknek már az általános iskolában kiemelt szerepe van.

– A természettudományok tanításához elengedhetetlenül hozzá tartozik a jelenségbemutatás, kísérletezés, mérés. Az ezekre fordított felkészülési idő legyen része a tanárok kötelező óraterhelésének.

– Támogatjuk a tanártovábbképzések egyetemi gondozásba helyezését és fontosnak tartjuk a szaktudományi és módszertani témák hangsúlyos megjelenését, a doktori képzéseket is beleértve.

– A Konferencia résztvevői támogatják a kormányzat által tervezett tanári életpálya-modellt és szorgalmazzák mielőbbi bevezetését, de elengedhetetlennek tartják a tervezetben szereplő anyagi elismerés egyidejű bevezetését is.

– A „mester-tanár” kategóriába automatikusan kerüljenek be azok a pedagógusok, akiknek legalább 5 tanítványa már több mint 3 éve a tanári pályán van és őt ismeri el „mesterének”.

– A tanárképzés kiemelését a Bologna-rendszerből, és a szaktudományos képzés súlyának növekedését támogatjuk. A természettudományos tárgyak esetén fontosnak tartjuk, hogy a kutatói diplomát szerzők – rövid ráképzés után tanári képesítést szerezhessenek.

– Szakkollégium létrehozását javasoljuk, (az egykori Eötvös Kollégium mintájára) speciálisan a leendő tanárokra szabott, az egyetemi képzést kiegészítő tantervi programmal. A kollégiumi tagság – a hallgató teljesítményét mérlegre téve – félévente kerüljön meghosszabbításra.

– Célzott ösztöndíjat javasolunk a hiányszakokon, a tanár szakos hallgatók számára (felvételi eredményük alapján akár már az első félévtől), állami, kari forrásból, és/vagy társadalmi szervektől.

– A Konferencia résztvevői fontosnak tartják, hogy az oktatási kormányzat speciális ösztöndíjakkal, továbbképzésekkel segítse a határokon túl, magyar nyelven reáltárgyakat tanító pedagógusokat, és a tanárképzésben résztvevő oktatókat. Különös figyelmet igényelnek azok a területek, ahol magyar nyelvű tanárképzés nincsen.