Változik a felsőoktatás finanszírozása Ukrajnában

Szerző: | 2020.02.01., 10:47 | Oktatás

2020 januárjától a finanszírozásban is jelentősen átalakul a felsőoktatás korábbi rendszere – közölte számos ukrán hírportál Olekszij Honcsaruk, Ukrajna miniszterelnöke és Hanna Novoszad oktatási miniszter tájékoztatójára hivatkozva.

Hanna Novoszad kiemelte, hogy Ukrajnában indokolatlanul sok felsőoktatási intézmény működik. Ezért véleménye szerint el kell hagyni az eddig alkalmazott fejkvótás finanszírozási gyakorlatot, amely a hallgatók létszámától függően határozta meg a támogatás mértékét. A kormánytisztviselők szerint ez a lépés jelentősen javítani fogja a felsőoktatás minőségét és az intézmények hatékonyságát. Az oktatásügyi miniszter úgy gondolja, hogy a fejkvótás finanszírozási forma miatt a felsőoktatási intézmények túlzottan ragaszkodtak diákjaikhoz, ezért alacsony volt a hallgatói lemorzsolódás.

Az új finanszírozási rendszerrel gyorsítani kívánják a felsőoktatási intézmények számának csökkentését. Az egyetemek, főiskolák létszámának optimalizálására az intézmények összevonását javasolják. Ezt a folyamatot azzal próbálják elérni, hogy az állam jelentősebb támogatásban részesíti a nagyobb felsőoktatási intézményeket.

A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének 80% -át az állam finanszírozza, a fennmaradó rész támogatása pedig a nemzetközi rangsorokban foglalt pozícióiktól, a végzős hallgatók munkaerőpiaci elhelyezkedésétől és a felsőoktatási intézmények tudománymetriai besorolásától függ.

Minél előkelőbb helyezést ér el az adott felsőoktatási intézmény a nemzetközi rangsorokban, annál magasabb állami támogatásra számíthat.

2021-től az állami juttatás összegének megítélésénél figyelembe veszik a friss diplomások szakirányának megfelelő munkaerőpiaci elhelyezkedését. Minél jobban illeszkedik a felsőoktatási intézmények képzési kínálata a munkaerőpiaci elvárásokhoz, annál nagyobb támogatásban részesül.

További juttatásokban részesíti a kormány azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek nemzetközi partnereket vonnak be a kutatómunkába.

A támogatás mértékét finanszírozási képlet segítségével fogják kiszámolni, amelyet az ukrán minisztertanács hagy jóvá. A képlet figyelembe veszi a már említett tényezőket, úgy mint a felsőoktatási rangsor, tudománymetriai besorolás, friss diplomások munkaerőpiaci elhelyezkedése. Felsőoktatási Fejlesztési Alapot hoznak létre, amely a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztését, a tudományos folyóiratok nemzetközi elismerését, innovatív programok, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közös projektjeinek támogatását célozza meg.

A felsőoktatási intézményeknek meg kell határozniuk a fő profiljukat. Amennyiben az oktatási munkát helyezik előtérbe, az oktatásminőséget érintő kritériumoktól függ majd a finanszírozás mértéke. Ha az egyetem vagy főiskola a tudományos tevékenységre fekteti a hangsúlyt, a tudománymetriai mutatók (pl. az idézettség) határozzák meg a támogatások nagyságát.

Az állami pénzforrásokon túl a felsőoktatási intézmények az önköltséges formában tanuló hallgatók befizetéseivel is rendelkeznek. 2020-tól növelik a tandíjakat: az önköltség mértékét fokozatosan összhangba kell hozni azzal az összeggel, amelyet a fejkvótás rendszerben az állam fizetett a hallgatók után. Arról azonban nem írnak, hogy szakonként hogyan változik a tandíj mértéke.

Az oktatási minisztérium tervezetében az is szerepel, hogy felhagynak az oktatók számának állami szabályozásával, s jogot adnak a felsőoktatási intézményeknek, hogy saját költségvetésük terhére önállóan határozzák meg a bérek szintjét.

A törvénymódosítási javaslat szerint új kritériumokat határoznak meg a rektorok munkájának értékelésére, jelentősen csökkentik a felsőoktatási intézmények számát és bevezetik a duális képzést.

Az elkövetkezőkben Ukrajna oktatásügyi minisztériuma szerződést fog kötni az újonnan megválasztott rektorokkal. A szerződésekbe belefoglalják azokat a vállalásokat, amelyeket az oktatási intézményeknek határidőre teljesíteniük kell. A szerződések autonómiát biztosítanak az új rektoroknak, akiknek ezentúl jogukban áll önállóan, verseny meghirdetésével kinevezni helyetteseiket, az egyetem vagy főiskola bázisán működő intézetek és tanszékek vezetőit.

Az állam által fenntartott felsőoktatási intézményeken kívül önkormányzati, egyházak által fenntartott, illetve magánintézmények is működhetnek. A törvénytervezetben szerepel, hogy a tulajdonjogtól függetlenül minden Ukrajnában működő felsőoktatási intézménynek joga van az állami támogatáshoz. A nem állami felsőoktatási intézmények abban az esetben jogosultak állami támogatásra, ha közösségi alapítású szervezetként működnek.

Összefoglalva az új finanszírozási rendszer bevezetésével arra törekednek, hogy felszámolják az alacsony színvonalú felsőoktatási intézményeket és a minőségi oktatást támogassák; függetlenül attól, hogy az adott egyetem vagy főiskola állami, önkormányzati, vagy magán kézben van. Elsősorban a felsőoktatási intézmények tudományos munkásságát fogják figyelembe venni. Mivel a fő hangsúlyt a minőségi oktatói és tudományos munkára fektetik, eltörlik az állami intézmények fejkvótás finanszírozását.

Pallay Katalin

Kárpátalja.ma

Összehangolt támadás a KMKSZ elnöke ellen

CБУ проводить рейди проти голови КМКС

З ранку понеділка Служба Безпеки України проводить рейди до установ, пов'язаних з Василем Брензовичем, президентом КМКС. Представники служби прибули до Закарпатського угорського інституту ім. Ференца Ракоці ІІ, до будівлі Благодійного фонду Закарпатського центру економічного розвитку імені Егана Еде, до штаб-квартири КМКС в Ужгороді та до квартири Василя Брензовича. Фото: Kárpátalja.ma За...

Pin It on Pinterest

Share This