125 éve született az Aranycsapat edzője

Mándi (Mandl) Gyula 1899. július 14-én Budapesten látta meg a napvilágot. „Mandula” a pályafutását az Ékszerészeknél kezdte, majd 1916-tól 1918-ig a Ferencvárosi TC-ban játszott. Itt az I. világháború miatt kiírt hadibajnokságokban kétszer volt ezüstérmes.

Mándi 1919-ben igazolt az MTK-hoz, amelynek a labdarúgó-szakosztályát 1926-tól, a magyarországi profizmus bevezetésétől Hungáriának nevezték (az egyesület amatőrcsapata továbbra is MTK néven szerepelt, aminek az edzője Mándi Gyula volt). A hátvéd 1937-es visszavonulásáig játszott az együttesben, ez idő alatt hatalmas sikereket ért el. Kilencszer nyert magyar bajnokságot, négyszer lett bajnoki ezüst-, és háromszor bronzérmes, valamint a Magyar Kupában háromszor ért fel a csúcsra.

Mándi Gyulát 1923-ban az év játékosának választották.

Mándi Gyula a magyar labdarúgó-válogatottban 1921-től 1934-ig 32 találkozón lépett pályára, gólt nem szerzett. Szerepelt az 1924-es olimpián, így részese volt az „egyiptomi csapásnak”, amikor Egyiptom meglepetésre 3–0-ra legyőzte Magyarországot a párizsi tornán. Az 1931–1932-es Európa-kupában harmadik helyen végzett a nemzeti csapattal, négy mérkőzésen játszott, 1934-ben a Bulgária elleni vb-selejtezőn (4–1) még lehetőséget kapott, de az olaszországi világbajnokságra már nem vitték ki.

A szakember a visszavonulása után az MTK amatőrcsapatát hátrahagyva a Ganz TE csapatának edzőjeként kapott feladatot. 1947-ben rövid ideig dolgozott az – önmagát 1940-ben felosztó, 1945-ben újjáéledő – MTK-nál. A magyar válogatott állami edzője 1948-ban lett.

A válogatott pályaedzőjeként ő tartotta a tréningeket. 1952-ben olimpiát nyert; a tornagyőzelemért járó bónuszt megkapta, illetve részt vett a csapat itthoni felkészítésében is, de Helsinkibe Kalmár Jenő utazott helyette a válogatottal.

1953-ban Európa-kupa-győztes lett, míg 1954-ben világbajnoki ezüstérmes volt. 1956-ban Sebes Gusztáv menesztése után nem sokkal ő is elhagyta a nemzeti együttest.

Mándi Gyula 1957-től 1958-ig Braziliában vállalt munkát az América FC gárdájánál. Ezután 1959-től 1963-ig, majd még rövid ideig 1964-ben izraeli szövetségi kapitányként dolgozott. Izraellel az 1960-as Ázsia Kupán második helyen végzett. Mándi Gyula 70 éves korában, 1969. november 26-án hunyt el Budapesten. Az MTK örökös bajnokának a sírja a Kozma utcai Izraelita Temető F-parcellájában van.

NÉVJEGY: MÁNDI (MANDL) GYULA

Született: 1899. július 14., Budapest
Elhunyt: 1969. november 26., Budapest
Posztja: hátvéd
Válogatottság/gól: 32/– (1921–1934)
Klubjai edzőként: Ékszerészek SC (1914–1916), Ferencváros (1916–1919), MTK/Hungária FC (1919–1937)

Kiemelkedő eredményei játékosként: 9-szeres magyar bajnok (1919–1920, 1920–1921, 1921–1922, 1922–1923, 1923–1924, 1924–1925, 1928–1929, 1935–1936, 1936–1937), 6-szoros bajnoki ezüstérmes (1917–1918, 1918–1919, 1925–1926, 1927–1928, 1930–1931, 1932–1933), 3-szoros magyar bajnoki bronzérmes (1926–1927, 1929–1930, 1931–1932), Magyar Kupa-győztes (1923, 1925, 1932), Magyar Kupa-döntős (1935), az év játékosa (1923), Európa-kupa 3. (1931–1932)

Csapatai edzőként: MTK amatőr (1930–1938), Ganz TE (1938–1940), MTK (1947), a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője (1948–1956), América FC (brazil, 1957–1958), izraeli szövetségi kapitány (1959–1963, 1964)

Sikerei edzőként: világbajnoki ezüstérmes (pályaedzőként, 1954), olimpiai bajnok (pályaedzőként, 1952), Európa-kupa-győztes (pályaedzőként, 1948–1953), Európa-kupa ezüstérmes (pályaedzőként, 1955–1960), Ázsia Kupa ezüstérmes (1960), Amatőr I. osztály, Keleti csoport győztese (1939–1940), mesteredző (1961)

Forrás: Puskasintezet.hu/Felvidék.ma

Nyitókép: Mándi Gyula (Puskás Ferenc mellett jobbra) a Budapest-válogatott edzőjeként (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)