Az eredeti terveknél kevesebbet, mégis rekordösszeget költöttek az oroszok a vb-re

Futball-lázban a világ, harmincegy napon keresztül mindenki Oroszországra figyel. Június 14-e és július 15-e között tizenegy orosz várost tizenkét stadionjában 64 mérkőzést rendeznek. Az oroszországi labdarúgó-vb már a 21. a világbajnokságok történetében. A világ legnagyobb területű állama ugyanakkor először rendezheti meg ezt a tornát, amely a sportközgazdász szerint gazdaságilag is a világ legjelentősebb sporteseménye.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint gazdasági szempontból három igazán nagy sportesemény létezik: ez a labdarúgó-vb, a labdarúgó-Eb és a nyári olimpia. Sportszakmailag az olimpiát szokták az első helyre tenni, hiszen az a sportágak ünnepe, de gazdasági szempontból a labdarúgó-vb nagyobb eseménynek számít, mint az olimpia – fogalmazott a szakember. Hozzátette: amit most látunk, az oroszországi labdarúgó-vb, a világ legnagyobb és gazdaságilag legfontosabb sporteseménye.

2010 decemberében döntött úgy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, hogy Oroszországnak ítéli a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. Szabados Gábor az M1 Summa című műsorában azt mondta: az eredeti tervekhez képest több fejlesztés is elmaradt gazdasági okok miatt, az oroszok azonban így is rekordösszeget költöttek a torna megrendezésére.

A sportközgazdász elmondta: az oroszok valamivel több mint tízmilliárd dollárt költöttek erre a vb-re, ami nagy szám a korábbi világbajnokságokhoz hasonlítva, de tudni kell, hogy az oroszok eredetileg még ennél is többet akartak költeni. Oroszország húszmilliárdos kiadással számolt a rendezési jog elnyerésekor, azonban komoly gazdasági problémákkal kellett szembenézniük. Egyrészt a nyersanyagárak csökkenése miatt, ami ugye az orosz gazdaság fő bevétele, másrészt az ukrajnai konfliktusok miatti gazdasági szankciók következtében szintén csökkent az orosz gazdaság bevétele. Emiatt fokozatosan meg kellett nyirbálni a költségvetést – tette hozzá Szabados Gábor.

Az utóhasznosítás a fő cél

Becslések szerint egyébként csak az infrastruktúra-beruházások értéke meghaladta a 9,5 milliárd dollárt. A befektetések megtérülésével kapcsolatban eltérnek az elemzői vélemények: egyes elemzések szerint rövidtávú és limitált lesz a világbajnokság hatása az orosz gazdaságra, míg más tanulmányok azt állítják, a makrogazdasági hatások nagy része már érződött az utóbbi években a beruházásokon keresztül. Szabados Gábor szerint pénzügyi megtérülésről semmiképpen sem érdemes beszélni.

Véleménye szerint nincs olyan sportesemény, ami a közvetlen bevételekből fedezni tudnák az infrastrukturális beruházásokat. Ilyen szempontból tehát minden esemény veszteséges lenne. Azonban az események hasznosságát úgy mérhetjük le, hogy a létrehozott infrastruktúrát – mint például a futballstadionok –, mind a kiegészítő infrastruktúrát, illetve a közlekedési fejlesztéseket tudják-e a világbajnokság után is használni. Az utóhasznosítás az, ami igazán megtérülővé tehet egy-egy ilyen eseményt – fogalmazott a sportközgazdász.

Hasznot hoz az esemény

Az orosz pénzügyminisztérium kimutatásai szerint 2013-2023 között összesen több mint 30 milliárd dolláros haszna származik az országnak a rendezésből, vagyis a költségek duplán megtérülnek. Szakemberek ugyanakkor azt is kiemelik, hogy nemcsak a rendező ország gazdaságára hat egy ilyen esemény, mivel a labdarúgás a legnagyobb tömegeket vonzó sportág, a számítások szerint nagyjából 20-30 milliárd dollárral növekszik meg egy-egy vb idején a forgalom világszerte. Élénkül a vendéglátóipar, a kereskedelem számos ága, de a tömegkommunikáció, a reklámipar is gyarapodik ilyenkor.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke elmondta: a hazai kereskedelmi ágazatban is jelentős hatása van a tornának. Mint fogalmazott: egy vállalkozás fillérre pontosan látja, hogy mennyire nő meg a forgalma. Az iparcikkek és az élelmiszerek körében egyaránt. Bár országos összesítés ezekről nem készül, egy biztos, hogy egy-egy cég szintjén ilyenkor akár 25-30 százalékkal is megugorhat a forgalom. Amennyiben országos szinten próbálnánk összesíteni, a becslések alapján tízmilliárdos nagyságrenddel lehet számolni –véli Vámos György.

A GfK elektronikai cikkek értékesítési adatait monitorozó kutatásából kiderült, hogy az idei első negyedévben 22%-kal több tévét vásároltak, mint 2016 első három hónapjában, a labdarúgó-Európa-bajnokság előtti időszakban. A tapasztalatok szerint a könnyű italok fogyasztása is növekszik ilyenkor: 2016-ban a magyar részvétellel zajlott franciaországi Európa-bajnokság idején például itthon egy átlagos júniushoz képest összességében 10%-kal növelték italforgalmukat a vendéglátóhelyek.