Százéves Keleti Ágnes, a legidősebb élő olimpiai bajnok

Szerző: | 2021.01.09., 09:54 | Sport

Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó/Seidner Zoltán

Felsorolni is nehéz a 100. születésnapját ma ünneplő ötszörös olimpiai bajnok, ötszörös világbajnok Keleti Ágnes díjait és elismeréseit. A hirado.hu-nak nyilatkozó egyik közeli barátja szerint azonban „Ági néni” számára a legnagyobb siker az, hogy életvidám és egészséges, a legnagyobb elismerés pedig, hogy milyen sokan szeretik.

Ági néni remekül érzi magát, jó egészségnek örvend, sokat mozog és táncol” – mondta Keleti Ágnes szóvivője, Róth Tamás a hirado.hu-nak. „Nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy néhány nappal ezelőtt róla nevezték el egykori egyesülete, az UTE tornacsarnokát.

Nagyon szereti a gyerekeket, és minden évben meghatódik, amikor az UTE ifjú tornászai videóüzenettel kedveskednek neki a születésnapján” – tette hozzá.

Sérülés miatt lecsúszott az első olimpiájáról

Keleti Ágnes budapesti zsidó családba született Klein Ágnes néven, 1921. január 9-én. Sportolói pályafutását a Nemzeti Torna Egylet színeiben kezdte, 18 évesen mutatkozott be a magyar tornászválogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét a Budapesti Dózsa színeiben. A háború vészterhes éveit Szalkszentmártonban, hamis papírokkal vészelte át.

Az 1948-as londoni nyári olimpiára készülő női tornászválogatott tagja volt, de bokaszalag-szakadás miatt nem vehetett részt a viadalon, helyette a tartalék Balázs Erzsébet jutott lehetőséghez. Ezzel Keleti Ágnes lecsúszott élete első olimpiai (csapat-)ezüstérméről.

A következő évben négy aranyérmet nyert a főiskolai világbajnokságon, ezzel a magyar tornasport állócsillagává vált. Az 1952-es olimpiára a felkészülését már semmi sem hátráltatta, így Helsinkiben megszerezte első aranyérmét talajtornában, ezenkívül csapatban ezüst- és felemás korláton pedig bronzérmet nyert. 1954-ben felemás korláton világbajnoki címet szerzett.

Az 1956-os melbourne-i olimpia előtt sokan tartották aranyesélyesnek a magyar tornászválogatottat, politikailag pedig pikánssá tette a december elején zajló küzdelmeket, hogy éppen a szovjet válogatott ígérkezett a legnagyobb ellenfélnek. Nem is tévedtek a szakemberek. Keleti Ágnes mindennek ellenére három szeren (talajon, gerendán és felemás korláton), valamint a kéziszercsapat tagjaként is aranyérmet nyert.

Közvetlenül az olimpia után – a 45 magyar sportoló egyikeként – Ausztráliában kért és kapott politikai menedékjogot, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanárként és edzőként dolgozott. Itt ismerkedett meg második férjével, a szintén tornász Bíró Róberttel, akitől két fia született. Dániel ma marketingvállalkozást vezet Ausztráliában, kisebbik fiuk, Rafael pedig divattervezőként helyezkedett el.

Keleti Ágnes jelentősen hozzájárult a sportág izraeli fejlődéséhez a tornászképzés és tornatanárképzés területén. Ő volt 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője, közben három évig az olasz tornászválogatott olimpiai felkészítését is segítette. Tanított a tel-avivi testnevelési főiskolán, emellett nemzetközi versenybíróként is dolgozott.

A szíve azonban hazahúzta: az 1990-es rendszerváltás után egyre gyakrabban látogatott a szülőhazájába, majd nem sokkal később hazatelepült Budapestre.

Az ötszörös olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok tornásznő élete során számos díjat és kitüntetést kapott .

Különösen büszke a 2004-ben átvett Nemzet Sportolója címre, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság 1995-ben átadott aranygyűrűjére. „Ági néni számára azonban az a legnagyobb elismerés, hogy milyen sokan szeretik, és mennyien emlékeznek a sportolóként elért sikereire” – tette hozzá Róth Tamás a hirado.hu-nak.

Tarics Sándor 2016-ban bekövetkezett halála után Keleti Ágnes lett a legidősebb még élő magyar olimpiai bajnok. A finn Lydia Wideman halála óta (2019. április 13.) pedig ő a legidősebb élő olimpiai bajnok is, amelyről 100. születésnapja alkalmából várhatóan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megemlékezik.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This