Új elnököt választ a FIFA

A FIFA pénteki, rendkívüli kongresszusán választják meg a szervezet kilencedik elnökét. A favorit Gianni Infantino, az UEFA főtitkára.

A Zürichben 9.30-kor a küldöttek regisztrációjával kezdődő eseményen öt jelölt közül választhatnak a nemzeti tagszövetségek képviselői. A 209 tagországból valószínűleg csak 207 lesz jogosult a szavazásra, mivel Indonézia és Kuvait tagságát felfüggesztették és a végrehajtó bizottság javaslata szerint ennek visszavonása csak a mexikóvárosi, éves rendes közgyűlésen kerül napirendre – de pénteken ezt még jóvá kell hagynia a kongresszusnak.

A FIFA elnöki posztjára Gianni Infantino, az európai szövetség (UEFA) svájci főtitkára; Ali bin al-Husszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagja; a francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese; a bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség (AFC) elnöke; valamint Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember pályázik.

Az elnökválasztás a kongresszus utolsó előtti napirendi pontja, ezután már csak az új elnök győzelmi beszéde szerepel a programban. A voksolás első körében a szavazatok kétharmada szükséges a választás megnyeréséhez, a további fordulókban viszont már a szavatok fele plusz egy voks is elég a győzelemhez. Minden kör után a legkevesebb támogatást kapó jelölt kiesik.

A legnagyobb esélyes Infantino, ezt támasztja alá, hogy húsz európai szervezet – köztük a magyar – vezetői nyilvánították ki, hogy rá szavaznak majd, továbbá a közelmúltban már felsorakozott a 45 éves sportvezető mögött tíz dél-amerikai szövetség, valamint hét közép-amerikai ország is. Infantino egyik programpontja, hogy 32-ről 40-re növelné a világbajnokságon szereplő válogatottak számát.

A korrupciós válságban szenvedő FIFA-val szembeni bizalmatlanságot jól példázza, hogy az egyik jelölt, Ali bin al-Husszein a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, hogy átlátszó legyen a szavazófülke és független szavazatszámlálók működjenek közre. A CAS ugyanakkor szerdán elutasította a beadványokat.

Az eddigi elnököt, a 79 éves Joseph Blattert 1998. június 8-án választották meg a FIFA élére, majd 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. A tavalyi megválasztását követően négy nappal viszont lemondott posztjáról a kirobbant korrupciós botrány miatt, melyben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával a tisztújító kongresszus előtt két nappal. Az elnöki teendők ellátását vállalta utódja megválasztásáig, ugyanakkor elnöki jogkörét nem gyakorolhatta mostanáig, mivel a FIFA etikai bizottsága október 12-én előbb felfüggesztette tisztségéből, majd december 21-én nyolc évre el is tiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől – akárcsak Michel Platini UEFA-elnököt, FIFA-alelnököt. A fellebbviteli bizottság szerdán mindkettőjük büntetését ugyan hat évre csökkentette, de a tisztújító kongresszuson nem vehetnek részt.

Ali bin al-Husszein (40 éves, Jordánia): Tavaly májusban a jordán herceg Joseph Blatter egyetlen kihívója volt a FIFA elnökválasztásán, de súlyos vereséget szenvedett (73-133). A szervezet korábbi alelnökének támogatottsága ezúttal talán még kisebb, Európára már nem számíthat, és az ázsiai konföderációi tagjainak többsége is inkább a kontinens másik jelöltjét pártolja. Ezzel együtt a legjobb jelöltnek tartja magát, mert mint mondja: ő garancia a vezetési kultúra megváltoztatására. A Sandhurst Királyi Katonai Akadémián végzett és hazájában ő vezeti a Biztonságpolitikai és Válságkezelő Központot.

Jérome Champagne (57 éves, Franciaország):A párizsi politológus három földrészen végzett diplomáciai munkát. Ismeri a globális összefüggéseket és a FIFA rendszerének részleteit. Az 1998-as világbajnokság szervezőbizottsági tagsága után különböző posztokat töltött be a nemzetközi szövetségben, majd főtitkár-helyettes lett. Évekig Blatter tanácsadója volt, s nem is tartozik a volt elnök kritikusai közé. „Tíz-húsz év múlva majd megvizsgálják, mit csinált Blatter a FIFA-ból. Biztos vagyok benne, hogy akkor sokkal jobb lesz a megítélése, mint manapság” – fogalmazott.
A szakértők szerint amilyen széles a kapcsolati hálója, olyan kicsi az esélye az elnökválasztáson.

Gianni Infantino (45 éves, Svájc): Olasz bevándorlók gyermeke, aki intelligenciájának és ambíciójának köszönhetően bedolgozta magát a nemzetközi sportmenedzsmentbe. Az időközben eltiltott elnök, Michael Platini árnyékában 2009-től főtitkárként vezette az európai szövetséget. Ügyvéd, négy gyermek édesapja. Több éves tapasztalattal rendelkezik a klublicencek területén, és nagyon megbízhatónak tartják. Az európai és a dél-amerikai szövetségek őt tartják a tökéletes jelöltnek, a reformcsomag megvalósítójának.

Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk (50 éves, Bahrein): A FIFA 112 éves történetének eddig nyolc elnöke volt, 87,5 százalékban európaiak – az egyetlen kivételt a brazil Joao Havelange jelentette. Ezt a hegemóniát törné most meg a sejk, az ázsiai szövetség elnöke, akit az ázsiai szövetségek többsége támogat, és befolyásos pártolói is vannak. Politikai szerepvállalása miatt ugyanakkor több emberi jogi szervezet és európai politikus nem tartja alkalmasnak az elnöki posztra az ingatlanmogult.

Tokyo Sexwale (62 éves, Dél-afrikai Köztársaság): Miután hamar felismerte, hogy a FIFA-küldöttek többsége más jelölteket támogat, ő a „közvetítő, szövetséges” szerepet vállalta fel. Joseph Blatter és Franz Beckenbauer támogatását bírja, korábban harcolt az apartheid-redszer ellen, és Nelson Mandelához hasonlóan bebörtönözték. Jelenleg a Dél-afrikai Köztársaság egyik leggazdagabb üzletembere – korábbi rabtársai szerint azonban törvénytelen eszközökkel szerezte vagyonát.

Az eddigi FIFA-elnökök:
1904-1906: Robert Guérin (francia)
1906-1918: Daniel Burley Woolfall (angol)
1921-1954: Jules Rimet (francia)
1954-1955: Rodolphe William Seeldrayers (belga)
1955-1961: Arthur Drewry (angol)
1961-1974: Sir Stanley Rous (angol)
1974-1998: Joao Havelange (brazil)
1998-2015: Joseph Blatter (svájci)