10 tény a sajt múltjáról

A rómaiak a sajtok nagy hódolói voltak, készítését pedig egyenesen művészetnek tekintették. Magas fehérjetartalma miatt még a legionáriusok is naponta fogyasztották a közkedvelt tejterméket.

1. A sajtkészítés, amely a tejtermelő állatok, elsősorban a juhok háziasításával kezdődött, hozzávetőlegesen 8-10 ezer éves múltra tekint vissza. A sajtkészítés bölcsője nem ismert, a címért Európa, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, és a Szahara is versenyben van.

2. A sajt felfedezése valószínűsíthetőleg a véletlennek volt köszönhető. Az emberek rendszerint levágott kérődzők (például szarvasmarha) gyomrát használták tejtartóként, a tej viszont a gyomorban található alvasztóenzimnek (rennin) köszönhetően savóra és aludttejre bomlott.

3. Az ókori egyiptomiak bizonyosan készítettek sajtokat. A sajtkészítés menetét egy Kr. e. 2000 körülre datálható sírban, falfestményen is megörökítették, míg egy Kr. e. 13. századi sírban megszilárdult fehér masszát fedeztek fel, amelyről kiderült, hogy baktériummal fertőzött szilárdsajt volt.

4. A rómaiak a sajtok nagy hódolói voltak, a sajtkészítést pedig egyenesen művészetnek tekintették. Magas fehérjetartalma miatt a római legionáriusok is naponta fogyasztották a közkedvelt tejterméket.

5. A sajtok tömegtermelése is a sajtbolond rómaiakhoz köthető, amit a birodalmon belüli élénk sajtkereskedelem gerjesztett. A Kr. u. 284-től 305-ig uralkodó római Diocletianus császár számtalan sajtfajta árát maximalizálta.

6. A Római Birodalom bukása után a monostorok lettek a sajtkészítés központjai a középkori Európában. A sajt egyébként kiválóan illeszkedett a szerzetesek étrendjéhez, különösen akkor, amikor azok húsmentes böjtölést folytattak.

7. A sajtkészítés komoly veszélybe került a 16. századi Angliában. VIII. Henrik, hogy lerázza a pápai irányítást, szakított a katolikus egyházfővel, és hogy extra bevételhez jusson felszámolta a monostorokat, elkobozva azok vagyonát. Az angolok szerencséjére az elűzött barátok a helyi gazdák alkalmazásában kamatoztathatták tudásukat.

8. Amerika bennszülött lakosai nem ismerték a sajtot. A sajtkészítést az európai gyarmatosítók honosították meg az Újvilágban. A Mayflower utasai sajtot is vittek magukkal az ígéret földjére.

9. Az angolok igazi gyarmattartó gőgről tettek tanúbizonyságot, amikor rendkívül lekicsinylő módon csak „jenki sajtnak” (Yankee cheese) nevezték az Észak-Amerikában készített cheddar sajtot. A lenézett kolóniákon ugyanis a körülmények ideálisak voltak a cheddar készítéséhez, így a „jenkik” már a 18. században elárasztották a termékkel az anyaországi piacokat.

10. Az Egyesült Államok első sajtgyárát 1851-ben Jesse Williams alapította New York államban. Az Újvilágban gazdálkodóvá érett, Rómából származó Williams a környező gazdaságok változó minőségű sajtjait kóstolva elhatározta, hogy itt az ideje összekötni a mennyiséget az állandó magas minőséggel és a szabványos mérettel.

Forrás: mult-kor.hu